Így alakítaná át a rokkantsági ellátórendszert a MEOSZ
Módosítaná a rokkantsági ellátás feltételrendszerét és emelné az ellátás felső összeghatárát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), akiket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kért fel, hogy javasoljon korrekciókat a rokkantsági ellátórendszer terén.
A MEOSZ tájékoztatása szerint a tárca arra kérte őket, tegyenek javaslatokat a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény tervezett módosításához, ezért hozták nyilvánosságra több javaslatukat - közölte a szervezet kedden.
Azt közölték, hogy egyebek mellett az ellátások felső összeghatárának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását javasolták.
Módosítanák az ellátások azon feltételét, amely szerint a leszázalékolást megelőző öt éven belül három év biztosítási idő szükséges, mert a mostani szabályozás miatt ellátás nélkül maradnak olyanok, akik több tízéves munkaviszonnyal rendelkeznek, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt nem tudják teljesíteni ezt a feltételt.
A szövetség szerint meg kell emelni az ellátások felső összeghatárát is, azok ugyanis szerintük sok esetben rendkívül alacsonyak. Arra mutattak rá, hogy az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, "hiába van az érintettek mögött akár harminc év munkaviszony".
Emlékeztettek arra, hogy a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt.
A MEOSZ kezdeményezi azt is, hogy a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában az érintettek kaphassanak ellátást, sokan ugyanis azért nem tudnak élni a jogorvoslattal, mert a több évig elhúzódó perek alatt semmilyen ellátás nem jár nekik.
A szervezet rehabilitációs kártyát biztosítana azoknak, akik legalább 33 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, nekik ugyanis jelenleg sem ellátás, sem foglalkoztatási támogatás nem jár, miközben megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni sem.
Azt közölték, hogy egyebek mellett az ellátások felső összeghatárának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását javasolták.
Módosítanák az ellátások azon feltételét, amely szerint a leszázalékolást megelőző öt éven belül három év biztosítási idő szükséges, mert a mostani szabályozás miatt ellátás nélkül maradnak olyanok, akik több tízéves munkaviszonnyal rendelkeznek, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt nem tudják teljesíteni ezt a feltételt.
A szövetség szerint meg kell emelni az ellátások felső összeghatárát is, azok ugyanis szerintük sok esetben rendkívül alacsonyak. Arra mutattak rá, hogy az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, "hiába van az érintettek mögött akár harminc év munkaviszony".
Emlékeztettek arra, hogy a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt.
A MEOSZ kezdeményezi azt is, hogy a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában az érintettek kaphassanak ellátást, sokan ugyanis azért nem tudnak élni a jogorvoslattal, mert a több évig elhúzódó perek alatt semmilyen ellátás nem jár nekik.
A szervezet rehabilitációs kártyát biztosítana azoknak, akik legalább 33 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, nekik ugyanis jelenleg sem ellátás, sem foglalkoztatási támogatás nem jár, miközben megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni sem.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján