Így lehetne megőrizni a nyugdíjak reálértékét

Az ONYP VI. ülése során, amelyet az Országház épületében tartottak novemberben, a megyei nyugdíjas parlamentek és az ONYP által előterjesztett javaslatok alapján határozatot fogadtak el. Ebben részletezték, milyen változtatásokra lenne szükség a nyugdíjasok érdekében.

Az egyik ilyen javaslat szerint az állami nyugdíjkiadás minden évben érje el az adott év GDP-jének 12-13 százalékát. Ezt azzal indokolják, hogy az EU 27 tagállama átlagosan a GDP 13,6 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, míg Magyarországon ez az arány 2009-ben még 11,3 százalék volt, de 2022-re 8 százalékra csökkent.

A másik javaslat szerint a nyugdíjak összege minden évben érje el az adott év nettó átlagkeresetének 65-70 százalékát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2008-ban még a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki nyugdíjra és járandóságra, de ez az arány 2022-re már csak 54,5 százalék volt.

Az ONYP továbbá azt is javasolja, hogy a közfinanszírozott állami nyugdíjrendszerből csak az öregségi nyugdíjra és a hátramaradottaknak fizessenek. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege ne legyen kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.

Az ONYP azt javasolja, hogy a nyugdíjemelés mindig a tárgyév március 1-jétől legyen érvényes, és ne az infláció mértékét kövesse, hanem a KSH által közzétett nemzetgazdasági átlagos bruttó keresetnövekedést. Ezt a változtatást azért javasolják, mert szerintük így a nyugdíjak megőrizhetnék reálértéküket.

A portfolio.hu reakciója szerint a GDP 4-5 százalékának megfelelő plusz összeget betenni az állami nyugdíjrendszerbe jelen állás szerint teljesen irreális.

Egy korábbi cikkünkben Farkas András nyugdíjszakértő írt a magyar nyugdíjreform lehetséges irányairól.

forrás: 24.hu