Magyar nyugdíjreform a láthatáron

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-ig már törvénybe is kell foglalni. A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére - olvasható a NyugdíjGuru News hírlevelében. 

Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója és főszerkesztője összefoglalta, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek az érdemi magyar nyugdíjreform keretében. A javasolt lépéseket a politikai kockázatuk és a végrehajtási nehézségeik alapján csoportosította. 

A szakember úgy fogalmaz, rendkívüli érdeklődéssel várja, hogy a kormányzat által megbízott nemzetközi szakértők - akiknek a munkájáról egyelőre semmilyen információ nem szivárgott ki - a magyar nyugdíjreform szükséges összetevői tekintetében hasonló eredményekre jutnak-e vizsgálataik során. Jelentésüket ez év végéig kell közzétenniük.
 
Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek:

• a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,
• a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2 százalékos súllyal történő figyelembe vétele),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
• az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek:

• a járulékplafon visszavezetése,
• a degresszió újraszabályozása,
• a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:

• a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
• a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
• a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,
• a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),
• a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
• az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenleg agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen
• bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.

fotó: unsplash