Kinek emelkedik és kinek nem a pénze, ha 120 ezer forintra nő a nyugdíjminimum?
Sokan úgy tudják, hogy a GYES-en vagy GYET-en lévők a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, jelenleg 28 500 forintot kapnak. Ez azonban 2023 óta nem így van: ezek az ellátások egy külön, szintén 28 500 forintos összeghez, a szociális vetítési alaphoz kötődnek. Így a nyugdíjminimum tervezett 120 ezres emelése önmagában nem emeli meg ezeket a támogatásokat.

A GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) és a GYET (gyermeknevelési támogatás, köznyelven „főállású anyaság”) összege ma valóban 28 500 forint, akárcsak az öregségi nyugdíjminimumé. A két összeg azonban csak azért azonos, mert ugyanannyi:2023 óta a GYES és a GYET már nem az öregségi nyugdíjminimumhoz, hanem a szociális vetítési alaphoz kötődik.
A 2023-as jogszabályváltozással a szociális ellátások esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összege helyett a szociális vetítési alap lett a meghatározó viszonyítási alap. Azóta a szociális vetítési alap szolgál a szociális, gyermeknevelési, gyermekjóléti és hasonló ellátások alapjául.
A szociális vetítési alap összege 2026-ban továbbra is 28 500 forint.
A GYET-nél biztosan nem követi a támogatás a nyugdíjminimumot
A kérdés kapcsán dr. Farkas András nyugdíjszakértőt, a NyugdíjGuru alapítóját kerestük meg.
Farkas András szerint a nyugdíjminimum összegét 2023-tól függetlenítették a szociális ellátások összegétől. Azóta ezeknél az ellátásoknál a szociális vetítési alap szolgál alapul, amely továbbra is 28 500 forint.
Ezért – mint írta – a 2027. január 1-jétől tervezett 120 ezer forintos új nyugdíjminimum nem vonatkozik a szociális vetítési alapra, így a GYET-re sem.
A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a GYET havi összege a szociális vetítési alap összegével azonos, amely 2026-ban 28 500 forint.
A GYES-nél is ugyanez a helyzet
Nemcsak a GYET (gyermeknevelési támogatás) érintett. A GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) havi összege szintén a szociális vetítési alap összegével azonos 28 500 forint.
Ez azt jelenti, hogy a tervezett 120 ezer forintos nyugdíjminimum önmagában a GYES összegét sem emeli meg. Ehhez a szociális vetítési alap összegének külön emelésére lenne szükség.
Az anyasági támogatásnál is a szociális vetítési alap számít
Hasonló a helyzet az anyasági támogatással, amelynek összege nem fix 28 500 forint, hanem a gyermek születésekor hatályos szociális vetítési alap 225 százaléka. Ikergyermekek esetén ez 300 százalék.
2026-ban ez gyermekenként 64 125 forint, ikergyermekek esetén pedig 85 500 forint.
Itt tehát szintén nem a nyugdíjminimum emelése a meghatározó. Ha azonban a szociális vetítési alapot külön megemelik, az az anyasági támogatás összegére is hatással lehet.
Az alacsony jövedelmű aktív korúak támogatása sem követi automatikusan
A szociális vetítési alaphoz kötődik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) is. A hatályos szabály szerint ennek havi összege a szociális vetítési alap 80 százaléka.
Ez azért fontos, mert korábban az FHT összege is az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodott. A 2023-as változtatás azonban ezt a kapcsolatot megszüntette: azóta a szociális vetítési alap az irányadó.
Vagyis a 120 ezer forintos nyugdíjminimum önmagában az FHT összegét sem emeli meg.
Az EGYT-nél is szerepet kap a szociális vetítési alap
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) esetében a helyzet valamivel összetettebb. Ennél az ellátásnál nem egyszerűen a szociális vetítési alap valamely százaléka adja a kifizetendő összeget, hanem a jogosultság és az összeg számításában is szerepet kap.
A jogszabály szerint a családi jövedelemhatár a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok és a szociális vetítési alap 95 százalékának szorzata alapján alakul.
Ezért itt sem lehet azt mondani, hogy a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése automatikusan ugyanilyen mértékű változást jelentene.
Miközben a szociális vetítési alaphoz kötött ellátásoknál nem jelent automatikus emelést a nyugdíjminimum változása, a családok másik fontos támogatásánál, a családi pótléknál viszont emelési ígéret hangzott el 2027-re.
Kép forrása: magnific
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon