Így reagál a reálgazdaság problémáira a magyar munkaerőpiac

A munkaerőpiacon már a nemzetgazdasági foglalkoztatás szintjén is megfigyelhető az elhúzódóan gyenge konjunktúrához történő alkalmazkodás, állapította meg a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése, amit a Portfolio szemlézett.

Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a munkaerőpiaccal kapcsolatban az, hogy hogyan reagál a foglalkoztatottság szintje a reálgazdaság ciklikusan gyenge teljesítményére. Mint a jelentés emlékeztet, 2023 vége óta a termelés visszaesése következtében csökkent a ledolgozott munkaórák száma, gyengült a munkaerő-kapacitás kihasználtsága. A vállalatok a munkaerő-kapacitás alacsony kihasználtsága miatt nem vonnak be új munkaerőt, csökkentik a kiírt üres álláshelyek számát, gyakran nem töltik fel a nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt távozók helyét, továbbá egyes vállalatoknál már elbocsátásokra is sor került. Emiatt egyre oldódott a munkaerőpiaci feszesség.

A jelentés arra is kitér, hogy a munkaerőpiaci feszesség enyhülésével párhuzamosan folytatódott a bérdinamika lassulása a versenyszférában. A versenyszféra bérdinamikája 2023 májusa óta mérséklődik. A feldolgozóiparban a 2025-ös év átlagában a bérek kisebb mértékben nőttek, mint a piaci szolgáltatások területén, ami azt jelenti, hogy a vállalatok alkalmazkodása a béremelésekben is tetten érhető.

- A minimálbért keresők a dolgozók körülbelül 5 százalékát teszik ki

- a garantált bérminimumot keresők 9 százalékot

- a kettő között keresőkkel együtt 17 százalék azon munkavállalók aránya, akikre közvetlenül hat a kötelező legkisebb bérek emelése.

A jelentés szerint a szabályozott bérek emelése főleg a kkv-szektorra, illetve a feldolgozóiparra róhat nagyobb terhet. Nagyobb átlagos bérszintjük miatt a nagyvállalatok kevésbé kitettek a legkisebb kötelező bérek emelésének. A feldolgozóiparban a legmagasabb a minimálbért és garantált bérminimumot keresők száma.

Portfolio