Így változik a 2015-ös felsőoktatási felvételi eljárás

A helyettes államtitkár elmondta, 2015-ben kizárólag elektronikusan lehet majd jelentkezni, 2020-tól pedig kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú általános nyelvvizsga.

A felvételi eljárás során a tavalyi évhez hasonlóan akár 100 ezer főt is felvehetnek majd magyar állami ösztöndíjas finanszírozású képzésekre, amennyiben a jelentkezők megfelelnek a felvétel minőségi követelményeinek.

Csak online lehet jelentkezni 2015-ben

A tavalyi jelentkezők mindössze három százaléka élt a papír alapú felvételi lehetőségével, ezért 2015-ben csak elektronikus úton lehet majd jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe. A tavalyi évhez hasonlóan a tájékoztató szintén csak elektronikus formában érhető majd el a felvi.hu oldalán. A felvételi eljárás díja továbbra is változatlan: az első három jelentkezésért kilencezer forintot kell fizetni.

Újabb húsz ponttal emelkedik az általános ponthatár

Dr. Maruzsa Zoltán elmondta: a kormány 2012 decemberében hozott döntést arról, hogy évente 20 ponttal emelkedik a felvételihez szükséges általános ponthatár. Így 2015-ben alap- és osztatlan képzésben 280 pontot, felsőoktatási szakképzésben 240 pontot kell elérnie a jelentkezőknek ahhoz, hogy a minimális feltételt eredményesen teljesítsék.

További 25 szakon határoztak meg állami ösztöndíjas követelményeket

Valamennyi szakon továbbra is elérhető lesz a magyar állami ösztöndíjas képzés a megfelelő teljesítményt nyújtó jelentkezők számára, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság azonban a 2013-as általános felvételi eljárásban már érintett 16 szak mellett további 25 szakon állapított meg előzetes követelményeket. Ezek alapján a követelményekként meghatározott ponthatárt kell elérnie vagy meghaladnia annak a hallgatónak, aki az adott szakon magyar állami ösztöndíjas képzésben szeretne tanulni.

A jövőben újabb szakoknál is meg fogják vizsgálni a ponthatárokat

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ezen szakokon olyan minimális ösztöndíjas követelményt állapítottak meg, amely a jelentkezők többségét, sőt legtöbb esetben egyetlen felvételizőt sem érint majd hátrányosan. Erre példaként az állatorvosi szakot hozta, ahol 400 pontot határoztak meg követelményként. Ide a tavalyi felvételi eljárásban 418 volt a felvételi ponthatár, így minden felvételiző megkaphatta volna az állami ösztöndíjat. A pszichológia szakon 420 pontot határoztak meg az ösztöndíj feltételeként, ide pedig a legerősebb helyen szintén jóval magasabb volt a ponthatár tavaly - 439 -, így szintén nem érintette volna hátrányosan a hallgatókat.

A minimális ösztöndíjas követelmények meghatározására azért van mégis szükség, hogy minden jelentkező már előzetesen tájékozódhasson arról, az adott szakon várhatóan milyen pontszámmal lesz lehetősége bekerülni a szakra és állami ösztöndíjas képzésre. A helyettes államtitkár kiemelte: a jövőben újabb szakoknál is meg fogják vizsgálni a ponthatárokat, melyeket folyamatosan, minden évben felülvizsgálnak majd, ahogy azt idén is tették. Az idei felülvizsgálat eredményeként pedig két szakon is csökkent az állami ösztöndíjas követelmény.

A sajtótájékoztatón részt vett Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke is, aki kiemelte: a 41 szakokon meghatározott állami ösztöndíjas követelmény a HÖOK által támogatott, és kompromisszum eredményeként jött létre, sőt a HÖOk részéről érkezett olyan javaslat is, hogy az összes szakon érdemes volna egy irányadó ponthatárt megadni.

Pontosítják a felsőfokú végzettséggel bírók pontszámítási metódusát is. Kötelezővé teszik, hogy ezeket a pontokat a jövőben a maximális és minimális pontszám között osszák el - mondta dr. Maruzsa Zoltán.

Duális képzésre is lehet majd jelentkezni

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a 2015-ös felvételi eljárásban lehet majd duális képzési formájú szakokra is jelentkezni, amely két szakaszból áll majd: az állami, általános felvételi eljárásból és egy vállalati felvételiből. A felvételi tájékoztatóban lábjegyzetben tüntetik majd fel, ha a meghirdetett szak duális formában is indul, és a vállalati partnereket is felsorolják.

Növelni kell a bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket

Dr. Maruzsa Zoltán megfogalmazta, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal minden szereplője által támogatott felsőoktatási stratégiának megfelelően növelni kell a hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket, ezzel is biztosítva a megfelelő bemeneti feszültséget és a megfelelő motivációt. Mint mondta, céljuk a felsőoktatásban nem a magas számú felvétel, hanem a magas számú minőségi kibocsátás. Ennek fényében 2020-tól a művészeti képzések kivételével az alap- és osztatlan szakokon bemeneti feltételként kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga megléte. A minisztérium ettől a lemorzsolódás és a pályaelhagyás csökkenését várja. A helyettes államtitkár megjegyezte, ez a döntés a köznevelési rendszernek is feladatot generál, statisztikailag azonban már ma is rendelkezik nyelvvizsgával a középiskolából kilépők 55 százaléka.

Wéber Anikó
Edupress