ILO: éles kritika a kormány szakszervezet-ellenes politikájára
Élesen kritizálta a magyar kormány szakszervezet-ellenes politikáját az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) genfi konferenciáján felszólalásában Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke - áll a portálunknak eljuttatott közleményben.
Székely Tamás a mintegy 190 csatlakozott tagállam munkaadóit, munkavállalóit és kormányokat tömörítő szervezet éves tanácskozásán beszélt egyebek mellett a magyar munkavállalók egyre rosszabb helyzetéről, a hatalomnak az érdekvédelmi szervezeteket erősen megosztó politikájáról, valamint a drámaian romló munkavédelmi állapotokról.
- Magyarországon az elmúlt években erővel leépítette a kormány az ILO által védett munkaügyi standardokat, s a hatalom minden elkövet, hogy meggyengítse a szakszervezetek erejét - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) soros, 104. kongresszusán a magyar munkavállalók képviseletében felszólaló Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke ezt követően mintegy 190 ország munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati küldötte elé tárta az új munka törvénykönyve kedvezőtlen hatásait, egyebek között azt, hogy az Mt. milyen drámaian szűkítette a kollektív jogokat, drasztikusan korlátozta a szakszervezetek működési feltételeit, valamint a kollektív szerződéskötési lehetőségeket.
Az alelnök a beszédében arra is felhívta a világ figyelmét, hogy magyar kormánynak határozottan célja a szakszervezetek erejének a minimálisra csökkentése, s ezt az érdekvédelmi tömörülések anyagi alapjainak aláásásával, de minden egyéb eszközzel is, hatalmánál fogva el akarja érni. Székely a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte a magyar közszféra területén uralkodó állapotokat, miszerint a kormány olyan, kötelező tagságon alapuló, kamara jellegű karokat hozott létre, amelyek az ILO egyezményben biztosított szakszervezeti jogosultságokat is megkapták, s ezzel teljesen megszűnt a valódi érdekegyeztetés.
Az érdekvédő részletesen beszélt az új Polgári Törvénykönyv szakszervezetekre vonatkozó kedvezőtlen hatásáról, s arról, hogy a jogi előírásoknak való megfelelés jelentős forrásokat igényel, s ez meghaladja a kisebb létszámú szakszervezetek erejét. Ez is egy eszköz arra, hogy csökkenjen az érdekvédelmi szervezetek száma, gyengüljön az erő - szögezte le a konferencia résztvevői előtt Székely. A magyar alelnök nyomatékkal felhívta a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek a figyelmét az alig néhány hete elfogadott új rendvédelmi törvényre, amely az Európai Unióban példátlan módon azonnal megszüntetett két erős szakszervezetet.
Székely részletezte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kifogásokat is, s kiemelte: Magyarországon ma szinte lehetetlen élni ezzel az alapjoggal, mert a törvényi kötöttségek miatt lehetetlen hatásos munkabeszüntetéssel tiltakozni.
A felszólaló leszögezte: ebben a helyzetben a szakszervezetek egyre kevésbé tudják betölteni hivatásukat, nem képesek megfelelő védelmet és biztonságot nyújtani a tagjaiknak és a dolgozóknak, akik egyre kiszolgáltatottabb körülmények között dolgoznak. Székely felhívta a nemzetközi hallgatóság figyelmét egy tényre: a munkavédelem a magyar kormány mostohagyereke lett, radikálisan csökkentette a munkavédelmi ellenőrzéseket, egész hivatalt szüntetett meg -, s ennek következtében egyre több a munkavégzés alatt bekövetkezett bejelentett baleset, de gyakori az esetek eltitkolása is. Ezen a téren a kis- és középvállalkozások körében drámai a helyzet, ebben a szektorban ugyanis nincs pénz korszerű munkavédelmi felszerelésekre.
- Magyarországon az elmúlt években erővel leépítette a kormány az ILO által védett munkaügyi standardokat, s a hatalom minden elkövet, hogy meggyengítse a szakszervezetek erejét - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) soros, 104. kongresszusán a magyar munkavállalók képviseletében felszólaló Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke ezt követően mintegy 190 ország munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati küldötte elé tárta az új munka törvénykönyve kedvezőtlen hatásait, egyebek között azt, hogy az Mt. milyen drámaian szűkítette a kollektív jogokat, drasztikusan korlátozta a szakszervezetek működési feltételeit, valamint a kollektív szerződéskötési lehetőségeket.
Az alelnök a beszédében arra is felhívta a világ figyelmét, hogy magyar kormánynak határozottan célja a szakszervezetek erejének a minimálisra csökkentése, s ezt az érdekvédelmi tömörülések anyagi alapjainak aláásásával, de minden egyéb eszközzel is, hatalmánál fogva el akarja érni. Székely a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte a magyar közszféra területén uralkodó állapotokat, miszerint a kormány olyan, kötelező tagságon alapuló, kamara jellegű karokat hozott létre, amelyek az ILO egyezményben biztosított szakszervezeti jogosultságokat is megkapták, s ezzel teljesen megszűnt a valódi érdekegyeztetés.
Az érdekvédő részletesen beszélt az új Polgári Törvénykönyv szakszervezetekre vonatkozó kedvezőtlen hatásáról, s arról, hogy a jogi előírásoknak való megfelelés jelentős forrásokat igényel, s ez meghaladja a kisebb létszámú szakszervezetek erejét. Ez is egy eszköz arra, hogy csökkenjen az érdekvédelmi szervezetek száma, gyengüljön az erő - szögezte le a konferencia résztvevői előtt Székely. A magyar alelnök nyomatékkal felhívta a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek a figyelmét az alig néhány hete elfogadott új rendvédelmi törvényre, amely az Európai Unióban példátlan módon azonnal megszüntetett két erős szakszervezetet.
Székely részletezte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kifogásokat is, s kiemelte: Magyarországon ma szinte lehetetlen élni ezzel az alapjoggal, mert a törvényi kötöttségek miatt lehetetlen hatásos munkabeszüntetéssel tiltakozni.
A felszólaló leszögezte: ebben a helyzetben a szakszervezetek egyre kevésbé tudják betölteni hivatásukat, nem képesek megfelelő védelmet és biztonságot nyújtani a tagjaiknak és a dolgozóknak, akik egyre kiszolgáltatottabb körülmények között dolgoznak. Székely felhívta a nemzetközi hallgatóság figyelmét egy tényre: a munkavédelem a magyar kormány mostohagyereke lett, radikálisan csökkentette a munkavédelmi ellenőrzéseket, egész hivatalt szüntetett meg -, s ennek következtében egyre több a munkavégzés alatt bekövetkezett bejelentett baleset, de gyakori az esetek eltitkolása is. Ezen a téren a kis- és középvállalkozások körében drámai a helyzet, ebben a szektorban ugyanis nincs pénz korszerű munkavédelmi felszerelésekre.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon