ILO: éles kritika a kormány szakszervezet-ellenes politikájára
Élesen kritizálta a magyar kormány szakszervezet-ellenes politikáját az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) genfi konferenciáján felszólalásában Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke - áll a portálunknak eljuttatott közleményben.
Székely Tamás a mintegy 190 csatlakozott tagállam munkaadóit, munkavállalóit és kormányokat tömörítő szervezet éves tanácskozásán beszélt egyebek mellett a magyar munkavállalók egyre rosszabb helyzetéről, a hatalomnak az érdekvédelmi szervezeteket erősen megosztó politikájáról, valamint a drámaian romló munkavédelmi állapotokról.
- Magyarországon az elmúlt években erővel leépítette a kormány az ILO által védett munkaügyi standardokat, s a hatalom minden elkövet, hogy meggyengítse a szakszervezetek erejét - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) soros, 104. kongresszusán a magyar munkavállalók képviseletében felszólaló Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke ezt követően mintegy 190 ország munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati küldötte elé tárta az új munka törvénykönyve kedvezőtlen hatásait, egyebek között azt, hogy az Mt. milyen drámaian szűkítette a kollektív jogokat, drasztikusan korlátozta a szakszervezetek működési feltételeit, valamint a kollektív szerződéskötési lehetőségeket.
Az alelnök a beszédében arra is felhívta a világ figyelmét, hogy magyar kormánynak határozottan célja a szakszervezetek erejének a minimálisra csökkentése, s ezt az érdekvédelmi tömörülések anyagi alapjainak aláásásával, de minden egyéb eszközzel is, hatalmánál fogva el akarja érni. Székely a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte a magyar közszféra területén uralkodó állapotokat, miszerint a kormány olyan, kötelező tagságon alapuló, kamara jellegű karokat hozott létre, amelyek az ILO egyezményben biztosított szakszervezeti jogosultságokat is megkapták, s ezzel teljesen megszűnt a valódi érdekegyeztetés.
Az érdekvédő részletesen beszélt az új Polgári Törvénykönyv szakszervezetekre vonatkozó kedvezőtlen hatásáról, s arról, hogy a jogi előírásoknak való megfelelés jelentős forrásokat igényel, s ez meghaladja a kisebb létszámú szakszervezetek erejét. Ez is egy eszköz arra, hogy csökkenjen az érdekvédelmi szervezetek száma, gyengüljön az erő - szögezte le a konferencia résztvevői előtt Székely. A magyar alelnök nyomatékkal felhívta a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek a figyelmét az alig néhány hete elfogadott új rendvédelmi törvényre, amely az Európai Unióban példátlan módon azonnal megszüntetett két erős szakszervezetet.
Székely részletezte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kifogásokat is, s kiemelte: Magyarországon ma szinte lehetetlen élni ezzel az alapjoggal, mert a törvényi kötöttségek miatt lehetetlen hatásos munkabeszüntetéssel tiltakozni.
A felszólaló leszögezte: ebben a helyzetben a szakszervezetek egyre kevésbé tudják betölteni hivatásukat, nem képesek megfelelő védelmet és biztonságot nyújtani a tagjaiknak és a dolgozóknak, akik egyre kiszolgáltatottabb körülmények között dolgoznak. Székely felhívta a nemzetközi hallgatóság figyelmét egy tényre: a munkavédelem a magyar kormány mostohagyereke lett, radikálisan csökkentette a munkavédelmi ellenőrzéseket, egész hivatalt szüntetett meg -, s ennek következtében egyre több a munkavégzés alatt bekövetkezett bejelentett baleset, de gyakori az esetek eltitkolása is. Ezen a téren a kis- és középvállalkozások körében drámai a helyzet, ebben a szektorban ugyanis nincs pénz korszerű munkavédelmi felszerelésekre.
- Magyarországon az elmúlt években erővel leépítette a kormány az ILO által védett munkaügyi standardokat, s a hatalom minden elkövet, hogy meggyengítse a szakszervezetek erejét - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) soros, 104. kongresszusán a magyar munkavállalók képviseletében felszólaló Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke ezt követően mintegy 190 ország munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati küldötte elé tárta az új munka törvénykönyve kedvezőtlen hatásait, egyebek között azt, hogy az Mt. milyen drámaian szűkítette a kollektív jogokat, drasztikusan korlátozta a szakszervezetek működési feltételeit, valamint a kollektív szerződéskötési lehetőségeket.
Az alelnök a beszédében arra is felhívta a világ figyelmét, hogy magyar kormánynak határozottan célja a szakszervezetek erejének a minimálisra csökkentése, s ezt az érdekvédelmi tömörülések anyagi alapjainak aláásásával, de minden egyéb eszközzel is, hatalmánál fogva el akarja érni. Székely a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte a magyar közszféra területén uralkodó állapotokat, miszerint a kormány olyan, kötelező tagságon alapuló, kamara jellegű karokat hozott létre, amelyek az ILO egyezményben biztosított szakszervezeti jogosultságokat is megkapták, s ezzel teljesen megszűnt a valódi érdekegyeztetés.
Az érdekvédő részletesen beszélt az új Polgári Törvénykönyv szakszervezetekre vonatkozó kedvezőtlen hatásáról, s arról, hogy a jogi előírásoknak való megfelelés jelentős forrásokat igényel, s ez meghaladja a kisebb létszámú szakszervezetek erejét. Ez is egy eszköz arra, hogy csökkenjen az érdekvédelmi szervezetek száma, gyengüljön az erő - szögezte le a konferencia résztvevői előtt Székely. A magyar alelnök nyomatékkal felhívta a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek a figyelmét az alig néhány hete elfogadott új rendvédelmi törvényre, amely az Európai Unióban példátlan módon azonnal megszüntetett két erős szakszervezetet.
Székely részletezte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kifogásokat is, s kiemelte: Magyarországon ma szinte lehetetlen élni ezzel az alapjoggal, mert a törvényi kötöttségek miatt lehetetlen hatásos munkabeszüntetéssel tiltakozni.
A felszólaló leszögezte: ebben a helyzetben a szakszervezetek egyre kevésbé tudják betölteni hivatásukat, nem képesek megfelelő védelmet és biztonságot nyújtani a tagjaiknak és a dolgozóknak, akik egyre kiszolgáltatottabb körülmények között dolgoznak. Székely felhívta a nemzetközi hallgatóság figyelmét egy tényre: a munkavédelem a magyar kormány mostohagyereke lett, radikálisan csökkentette a munkavédelmi ellenőrzéseket, egész hivatalt szüntetett meg -, s ennek következtében egyre több a munkavégzés alatt bekövetkezett bejelentett baleset, de gyakori az esetek eltitkolása is. Ezen a téren a kis- és középvállalkozások körében drámai a helyzet, ebben a szektorban ugyanis nincs pénz korszerű munkavédelmi felszerelésekre.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?