Infláció: Szinte semmit sem ért a minimálbér-emelés

A minimálbér egész Európában a szokásosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett idén. A legnagyobb béremelés – az elmúlt tíz évben már megszokott módon – a keleti tagállamokban volt a jellemző, 12-20 százalék körüli mértékben. A fogyasztói árak példátlan emelkedése ugyanakkor Nyugat-Európában is évtizedek óta nem tapasztalt korrekciókhoz vezetett.

A legkisebb bérek jelentős emelése ellenére a legalacsonyabb keresetűek váráslóereje csak néhány országban emelkedett, ugyanakkor a reálkereset-csökkenést elkerülte a kontinens, a legtöbb országban nem változott reálértéken a minimálbér – olvasható a Napi.hu Eurofound éves jelentésén alapuló elemzésében.

Nyugat-Európában a szabályozott folyamatok és az évtizedek óta kialakult stabil bér- és jövedelempolitika miatt az elmúlt években 2-3 százalékos bérkorrekciók voltak jellemzők. Ott a reálbérek évtizedek óta stagnálnak.

Noha a román minimálbér összege 2023-ban már magasabb, mint a magyar, nem érdemes irigyelni keleti szomszédunkat - írja a Napi.hu Míg Magyarországon a minimálbér összegéért hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik, – nagy részük jövedelme többi részét feketén kapja – vagyis a munkavállalók 5-6 százaléka, addig Romániában az alkalmazottak közel 35 százaléka a kötelező legkisebb bérből él.

A minimálbérek EU-s összehasonlítása szerint Magyarországon a legrosszabb a helyzet Bulgária után. A statisztikák és az elemzések ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy hazánkban kétféle minimálbér van. A garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére már az EU középmezőnyébe tartozik, és jóval többeket érint, mint a hagyományos minimálér. Ezzel az összeggel ugyanakkor nem számol a statisztika, noha a munkavállalók 18 százalékát érinti. A minimálbéresek aránya tehát hazánkban jóval alacsonyabb, mint az unió más országaiban.

Fotó: unsplash.com