Jogbizonytalanságot látnak az áfa körül az adótanácsadók
Hiába döntött négy ügyben is a magyar adóhatóság gyakorlata ellen az Európai Bíróság, a NAV eljárása nem változott, és jogi megoldás sem segíti az áfával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetését - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke, kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
A belföldi adóalanyok közti ügyekben továbbra is az objektív felelősséget alkalmazza a NAV, holott az Európai Bíróság megtiltotta azt, hogy a jóhiszemű eladótól megtagadja a hatóság az áfa-visszaigénylést, azért, mert üzleti partnere szabálytalanságot követett el. A nemzetközi ügyekben pedig nem tisztázott, hogy miképpen dokumentálható az árunak az országból való kiszállítása, ehhez kellene jogszabályi eligazítás - tette hozzá az alelnök.
Jancsa-Pék Judit, az egyesület nemzetközi adótagozatának elnöke nem vonta kétségbe a nemzetközi áfacsalás tényét - amikor az elvben külföldre eladott áru az országban marad, és áfa megfizetése nélkül kerül forgalomba -, de nem lehet tudni, hogy a vevőért való felelősség meddig terheli az eladót.
Az egyesület alelnöke bemutatta az Eurostat adatát, amely szerint a magyar árnyékgazdaság súlya 22-24 százalék, a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten. A 2011-es adatok szerint az elméleti áfabevétel 12,3 milliárd euró lett volna, ezzel szemben 8,5 milliárd folyt be, a kiesés 3,7 milliárd euró.
Zara László, az egyesület elnöke kifogásolta a tervezett kötelező kamarai tagságot. A tagdíj fejében - a tervezet szerint - a kamara olyan szolgáltatást nyújtana a tagjainak, amely a piaci szereplőket hátrányosan érintené. Példaként említette a könyvelést és az üzleti tanácsadást, amelyet ha átvállal a kamara, akkor az ilyen tevékenységet folytató tagjait hozná hátrányos helyzetbe.
Az elnök véleménye szerint az önkéntes szakmai testületek jobban szolgálják a létrehozóik érdekeit. A kötelező kamarai tagság azért sem üdvözölhető, mivel abban a nagy cégeknek több szavazatuk lenne, így a kis- és középvállalkozások nem tudnák érvényesíteni az érdekeiket.
Jancsa-Pék Judit, az egyesület nemzetközi adótagozatának elnöke nem vonta kétségbe a nemzetközi áfacsalás tényét - amikor az elvben külföldre eladott áru az országban marad, és áfa megfizetése nélkül kerül forgalomba -, de nem lehet tudni, hogy a vevőért való felelősség meddig terheli az eladót.
Az egyesület alelnöke bemutatta az Eurostat adatát, amely szerint a magyar árnyékgazdaság súlya 22-24 százalék, a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten. A 2011-es adatok szerint az elméleti áfabevétel 12,3 milliárd euró lett volna, ezzel szemben 8,5 milliárd folyt be, a kiesés 3,7 milliárd euró.
Zara László, az egyesület elnöke kifogásolta a tervezett kötelező kamarai tagságot. A tagdíj fejében - a tervezet szerint - a kamara olyan szolgáltatást nyújtana a tagjainak, amely a piaci szereplőket hátrányosan érintené. Példaként említette a könyvelést és az üzleti tanácsadást, amelyet ha átvállal a kamara, akkor az ilyen tevékenységet folytató tagjait hozná hátrányos helyzetbe.
Az elnök véleménye szerint az önkéntes szakmai testületek jobban szolgálják a létrehozóik érdekeit. A kötelező kamarai tagság azért sem üdvözölhető, mivel abban a nagy cégeknek több szavazatuk lenne, így a kis- és középvállalkozások nem tudnák érvényesíteni az érdekeiket.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok