Karrierbuktató a nyelvtanulás elhanyagolása

A hazai munkaerőpiacon egyszerre tapasztalható munkanélküliség és munkaerőhiány. Könnyebben juthatnak álláshoz a mérnökök, az informatikusok, nehezebben a jogászok, a kommunikációs diplomások. "A Bosch most is mintegy 200, az Audi 30, míg a Luk Savaria 150 nyitott mérnöki pozícióra keres alkalmas pályázókat", elemezte a hazai álláspiaci helyzetet Cservenyák Tamás karriertanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. Emellett hiány van az utóbbi években létesült, mintegy negyven hazai ügyviteli szolgáltató központban a nyelveket jól beszélő ügyfélszolgálatosokból, informatikusokból, ám emellett keresettek a pénzügyi és számviteli szakemberek is. A legtöbb szakmunkás az építőiparból hiányzik, hiszen nincs elegendő szerkezetlakatos, forgácsoló, hegesztő, tetőfedő és bádogos. A hazai munkaadók helyzetét az is nehezíti, hogy az Egyesült Királyság és Írország nyitott munkaerőpiaca ugyancsak vonzza a hiányszakmák képviselőit.

Elszakadt egymástól a piac és az oktatás

Cservenyák szerint szintén rendkívül súlyos probléma, hogy a képző intézmények és a piac igényei elszakadtak egymástól. "Jelenleg a marketing, a kommunikáció, a művelődésszervezés, a jog és a pedagógia terén végzett diplomásokra tart legkevésbé igényt a piac. Ehhez képest évente 3000-3500 fiatal diplomázik a jogi karon és idén is a kommunikációs és jogi képzésben voltak legmagasabbak a ponthatárok" - utal a karriertanácsadó a kialakult helyzetre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tavalyi felmérése szerint a két éve végzettek többsége zökkenőmentesen indíthatta el karrierjét: 84 százalékuk munkaviszonyban van, 6 százalékuk megbízási szerződéssel dolgozik vagy vállalkozik, míg 8 százalékukból doktorandusz lett. Cservenyák Tamás emellett kiemelte: az elhelyezkedés, az álláskeresési idő lerövidítésének kulcsa a fiatalok egyetem, főiskola alatti szakmai gyakorlatszerzése. A BME-n végzettek 1,6 és 2,4 hónap alatt helyezkedtek el a szükséges szakmai gyakorlat birtokában. Ez az időszak átlagosan 3,5-4,5 hónapra tolódik ki gyakorlat nélkül."

Számít, honnan való a diploma

A rendezvényen részt vevő HR-szakemberek többsége kiemelte: még a hiányszakmában is rengeteget számít, melyik pályázó hol szerzett diplomát. Érdemes a számítástechnikai ismeretekre is nagyobb hangsúlyt fektetni és profi szinten elsajátítani az Wordot és az Excelt. Utóbbival ugyanis még a patinás intézmények hallgatói is hadilábon állnak. A hozzászólók azt is elmondták: ugyan jelentkezőből nincs hiány, sok pályakezdőnél az angoltudással van gond. Egyre gyakoribb probléma, hogy a fiatalok a még középiskolásként letett nyelvvizsga után nem fejlesztik tudásukat.

Közszférából elbocsátottak: még nem keresnek állást

Cservenyák arról is beszámolt: az álláspiac helyzetét tovább bonyolítják a közszférából elbocsátottak. Ez a réteg egyelőre nem bukkant fel az álláspiacon, de előbb-utóbb biztosan megjelenik. A karriertanácsadó szerint többségük jelenleg a ellátórendszerből - Prémium évek program, végkielégítés, betegszabadság - kap támogatást. Az egyik pénzügyi cég HR vezetője úgy nyilatkozott: ügyfélszolgálati pozíciókra több tanárt vettek már fel, ám a tapasztalatok szerint a pénzügyi végzettségűek könnyebben veszik az akadályokat.

Nagyobb tülekedés a vezetői helyekért

A karriertanácsadó előadásában arra is kitért: a vezető pozíciókban sem könnyű manapság, hiszen a kilencvenes évekhez képest lényegesen kevesebb vállalat jelenik meg a piacon, miközben felnőtt egy multinacionális vállalatnál sok éves tapasztalatot szerzett, nyelvtudással rendelkező réteg. Így nagyobb a tülekedés egy-egy pozícióért. A cégek ennek megfelelően lassabb karrierutat kínálnak ezen a szinten is.

Ilyen munkaerőre vágynak a cégek:

Nyelveket jól beszélő, főként angolból profi
Felelősségteljes és döntésképes
Nyitott az előrelépésre és nem szereti a szakmai állóvizet
Lojális a munkaadóval szemben
Minőségi munkát végez, hosszú távra tervez

Takács Gabriella