Keményen kritizálja a kormányt az MSZOSZ

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöksége megvitatta az érdekegyeztetés kormányváltás utáni helyzetét. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a szociális partnerek többszöri kezdeményezése ellenére sem hívták össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Azt követelik, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően működtessék az érdekegyeztetés rendszerét, hogy lehetőség legyen megvitatni a munka világát érintő intézkedéseket - áll az fn.hu-nak eljuttatott állásfoglalásukban.

A feketegazdaságot erősíti

Az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról címen beterjesztett törvényjavaslat szerintük indokolatlanul kiterjeszti a háztartási munkák kategóriáját, és azokat is érdekeltté teszi a vállalkozási engedélyük visszaadásában, akik eddig legalább részben legálisan vállaltak munkát.

Példaként azt említik, hogy egy többszázezres lakásfelújítást is adómentesen fognak ezután elvégeztetni, hiszen a törvény szövegét erre is "ráhúzhatják". Az elnökség határozottan elutasít minden olyan intézkedést, amely legalizálja, és kiterjeszti az adó- és járulékfizetés elkerülésének lehetőségét, a feketegazdaságot tovább bővíti.

Az MSZOSZ úgy véli, hogy ez igazságtalan a teljes jövedelmük után járulékot és adót fizetőkkel szemben, mert növeli azok számát, akik nem tényleges tehervállalásuk, hanem a társadalmi szolidaritás miatt részesülnek majd egészségügyi és öregségi ellátásban. A leírt elképzelés egyrészt a tisztességesen adózók és a kisvállalkozások, másrészt pedig az adózást elkerülni nem tudó legális munkavállalók, adófizetők elleni lépés. A szakszervezeti szövetség szerint a tervezett törvénymódosítás kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót, de a számon kérhetetlen kontármunkának is szabad utat enged.

Alkotmányellenes a végkielégítés adója

Tisztességtelennek és alkotmányellenesnek tartják, hogy a közszférában dolgozók kifizetéseit - így a végkielégítésüket is - 98 százalékos elvonással büntessék, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Az MSZOSZ szerint másféle megoldást kellett volna keresni az egyéni megállapodáson alapuló menedzserszerződések korlátozására. A testület a kollektív szerződéses rendszerbe való nyílt és durva beavatkozásnak értékeli a tervezetet, amely már egy többéves munkaviszonnyal rendelkező átlagos dolgozót is sújtana. "Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a kormány, a menedzserszerződések által okozott gazdasági kárt, politikai tisztogatásra és a munkavállalók megsarcolása indokául kívánja felhasználni" - írják a közleményben.

Az átlagkereset tízszeresében meghatározott jövedelemkorlát bevezetését nem kifogásolják, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy már megkötött szerződések esetében próbálják visszamenőleg alkalmazni. Az MSZOSZ felhívja a figyelmet: egyetlen munkavállalónál sem engedhető meg, hogy a munkaviszony létesítésekor megállapodott, a szerződésben szereplő bért egyoldalúan megváltoztathassák.

50 millió felett megmaradhatna az örökösödési adó

Nem értenek egyet azzal sem, hogy nagyobb vagyon öröklése vagy ajándékozása kimaradjon a társadalmi szolidaritás rendszeréből. "A kiváltságos jövedelműek által felhalmozott vagyont továbbra is indokolt a közteherviselés rendszerébe bevonni, akár a mai 20 millió forintos értékhatár 50 milliósra történő felemelésével is" - javasolják.

Az elnökség tiltakozik az ellen, hogy az olyan alapítványokat, közalapítványokat, melyeket az állam más, az államháztartáson kívüli alapítókkal közösen hozott létre, a tervek szerint önkényesen, egyoldalúan megszüntetheti, vagy gazdasági társasággá alakíthatja. Az MSZOSZ úgy véli, hogy ez nyílt és durva megsértése minden európai és magyar normának. A szakszervezeti szövetség akár a strasbourgi bíróságig is kész elmenni, hogy "megvédje az állami bekebelezéstől a szakszervezetek és az állam által közösen alapított, a munkavállalók és szociálisan rászorultak, nyugdíjasok kedvezményes üdültetését szolgáló Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt" - jelezték.