Készül az EU költségvetése, nagyobb teher hárul az adófizetőkre

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a 2014-ben kezdődő hétéves költségvetési periódusra a keretösszeg megemelését javasolta a jelenlegi 976 milliárd euróról 1025 milliárdra. Ez egy 4,8 százalékos emelést jelent az elmúlt évtizedre jellemző 2 százalékos infláció felett.

A Bizottság annak érdekében, hogy meggyőzze a költségvetés emelését ellenző tagállamokat, a nemzeti hozzájárulások csökkentését javasolta, amely összhangban van az Európa-szerte alkalmazott megszorításokkal is.

Az előző, 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban minden ország a bruttó nemzeti jövedelmének az 1,12 százalékával járult hozzá az EU-s kerethez, ezt az arányt azonban a Bizottság most csökkentené, 1,05 százalékra. Barroso ezért "ambiciózusnak, de egyszerre felelősségteljesnek" minősítette a Bizottság költségvetési tervezetét, amely a keretösszeg elosztását illetően meglehetősen konzervatív: a mezőgazdaság és a regionális politika kapta a legnagyobb keretet.

Az uniós költségvetésbe most két új terület is prioritást kapott: az egyik a lisszaboni szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat, a másik az uniós belügyeket érinti, amelybe beletartoznak a határellenőrzések, a biztonságpolitika és a bevándorlás is. A két terület okozta pluszkiadásokat azonban ellensúlyozza az adminisztratív kiadások tervezett csökkentése, amely várhatóan komoly ellenállást fog kiváltani az uniós tisztviselők körében az elkövetkezendő napokban.

A költségvetési javaslatok legvitatottabb pontja azonban a Bizottság azon terve, hogy a nemzeti hozzájárulások csökkentésével arányosan megemelje az uniós szintű adókat. Jelenleg az EU költségvetését többségében a tagállamok átutalásaiból fedezik, a tervezet szerint azonban a pénzügyi tranzakciók európai szintű megdóztatásával (FTT) csökkentenék az arányukat. Barroso bizottsági elnök erre már júniusban az EU-csúcs előtt utalt (EurActiv.hu 2011.06.21.), most pedig azzal érvelt az uniós bankadó mellett, hogy tíz tagállamban már most is működik valamilyen mechanizmus a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával kapcsolatban. Barroso szerint pedig egy közös EU-s intézkedés nélkül a belső piac egysége forog majd kockán.

A Bizottság elnöke visszautasította az uniós bankadót érintő azon kritikát is, hogy ha az európai pénzügyi szektort adóztatják, az valójában előnyhöz juttatja a nemzetközi versenytársakat. "Ahelyett, hogy várnánk, hogy mindenki bevezesse a pénzügyi tranzakciók adóját, azt gondoltuk jobb, ha ha van sajátunk, és aztán meglátjuk, hogy meg tudjuk-e teremteni a feltételeket egy globális pénzügyi adóhoz" - mondta Barroso.

Az Európai Bizottság ezen kívül egy közvetlen uniós forgalmi adó bevezetését is javasolta a jelenleg érvényes rendszer helyett, ma ugyanis az EU egyelőre még a tagállamok ÁFA-bevételeinek egy részéből egészíti ki a költségvetését, évente mintegy 14 milliárd euróval, ám ez éppen a tagállamok bevételeinek rovására történik. A Bizottság mostani javaslata egy közvetlen európai szintű forgalmi adóval helyettesítené ezt a rendszert és a tagállamok helyett közvetlenül az adófizetőkre hárítaná a fizetési kötelezettséget.

Egy októberben megjelent jelentés szerint ugyanis ha a Bizottság egy 1 százalékos forgalmi adót vetne ki egész Európában a jelenlegi rendszer megszüntetésével párhuzamosan is körülbelül 41 milliárd euró jövedelmet jelentene az Európai Uniónak.

Álláspontok:

A brit kormány azonnal kritikával illette az Európai Bizottság javaslatait, "irreálisnak" nevezve azokat.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a bizottsági javaslatokat: "A Bizottság javaslatai az EU hosszú távú költségvetéséről intelligens kiindulópontjai a tárgyalásoknak. A következő többéves pénzügyi keret az EU történetének egyik legfontosabbja lesz. Ki fogja jelölni az Unió irányát egy olyan kivételes időszakban, amikor az európai projekt az államadósság és külső bizonytalanság nyomása alatt van. A valóban saját forrásokra épülő rendszer tisztességesebb, átláthatóbb, egyszerűbb és igazságosabb lenne. Véget kell vetnünk az engedményeknek, kivételeknek és korrekciós eljárásoknak, amelyek felhalmozódtak a jelenlegi rendszerben."

A július elsejétől az EU soros elnöki tisztét betöltő Lengyelország közleményt jelentetett meg, melyben azt írta: "A Bizottság közleménye megkezdi a tárgyalások folyamatát, amely kihívást fog jelenteni a tagállamoknak és az EU intézményeinek is. Az EU előtt több hónapnyi kemény munka áll, de Lengyelország bízik abban, hogy ennek az útnak a végén meg fogjuk találni az európai konszenzust, amely végül lehetővé teszi majd, hogy az Unió sikeresen végrehajtsa a politikáját az elkövetkezendő években. Ősz végén Lengyelország konferenciát fog szervezni a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részvételével azzal a céllal, hogy az EU költségvetésének a jövőjéről tárgyaljanak, valamint hogy új lendületet adjon a politikai vitának."