Jön a számla a mesterséges intelligenciáért: Mire készüljenek a HR vezetők?

Forrás: Unsplash

A mesterséges intelligencia implementálása során a vállalatok többsége egy eddig nem látott strukturális változással néz szembe: az Anthropic és az OpenAI után várhatóan minden jelentős AI-fejlesztő kivezeti a korlátlan vagy fix díjas előfizetéseit. Az új modell a fogyasztásalapú token-elszámolás lesz, ami azt jelenti, hogy minden egyes AI-művelet – legyen az egy chatbot válasza vagy egy automatizált HR-munkafolyamat – külön költséget generál. Ahogy Nick Turley, a ChatGPT vezetője fogalmazott: A jelenlegi korszakban korlátlan előfizetést kínálni olyan, mintha korlátlan áramhasználatot adnánk – egyszerűen nem fenntartható.

Drasztikusan emelkedő költségek és költségvetési kihívások

A vállalatok AI-költségvetése látványosan megugrott: míg 2024-ben az átlagos éves büdzsé 1,2 millió USD (456 millió Ft) volt, ez 2026-ra várhatóan eléri a 7 millió USD-t (2,66 milliárd Ft). Az informatikai vezetők 65%-a számol be váratlan, a fogyasztásalapú árazásból eredő többletköltségekről, amelyek gyakran 30-50%-kal haladják meg az előzetes becsléseket. Ez már nem csupán technológiai, hanem kritikus költségvetési probléma, amelynek kezelése a HR (CHRO) és a pénzügyi vezetők (CFO) közös felelőssége.

Az ügynök-alapú AI és a HR-ökoszisztéma

A HR-eszközök, mint az ADP, a Workday vagy az SAP SuccessFactors, már alapfunkcióként építik be az „ágens-alapú” (agentic) AI-t a toborzástól a bérszámfejtésig. Egyetlen komplex HR-munkafolyamat akár 10-20 lekérést is indíthat a háttérben futó nyelvi modellek felé. A nagyvállalatok 48%-a már használ ilyen megoldásokat, de kevesen tudják megválaszolni a kritikus kérdést: pontosan mekkora a szervezet napi token-fogyasztása a HR-rendszereken belül, és ki felel ezért a számért?

A produktivitási paradoxon

Bár az AI valódi hatékonyságnövekedést hoz – például az IBM AskHR rendszere 2025-ben már több mint 16 millió munkavállalói interakciót kezelt 65%-os növekedés mellett –, a költségek nem feltétlenül csökkennek. Az AT&T példája jól mutatja ezt: bár az egységnyi műveleti költséget 90%-kal csökkentették, a teljes token-forgalmuk napi 27 milliárdra nőtt, így a végső számla magasabb lett, mint korábban. A HR-vezetőknek meg kell érteniük: a hatékonyság javulása nem egyenlő a költségek csökkenésével, ha a felhasználás volumene gyorsabban nő, mint a munkaerő-megtakarítás.

Tanulságok és a Klarna esete

A Klarna esete intő jel minden vezető számára. AI-asszisztensük havi 2,3 millió ügyfélszolgálati beszélgetést kezelt, ami évi 40 millió USD (15,2 milliárd Ft) megtakarítást ígért. Azonban az elemzések kimutatták, hogy ez az összeg a cég összes kiadásának csupán 1,3%-át tette ki, és 2026 elejére a vállalat kénytelen volt újra hús-vér munkatársakat felvenni a minőség és a megfelelőség biztosítása érdekében. A HR-vezetők számára a legfontosabb lecke: az AI-ágensek által elvégzett munka nem jelent automatikusan alacsonyabb költségeket, ha a technológiai kiadások és a felügyeleti költségek gyorsabban skálázódnak, mint a bérköltség-megtakarítás.

Mit kell tennie a CHRO-nak?

• Auditálja a fogyasztást: Fel kell mérni, mennyi tokent fogyasztanak a jelenlegi HR szoftverek.
• Tárgyaljon újra: A beszállítói szerződéseket a fogyasztásalapú valósághoz kell igazítani.
• Tervezze újra a munkaerőt: Meg kell vizsgálni, hogy az AI valóban kivált-e pozíciókat, vagy csak átcsoportosítja a költségeket a technológiai büdzsébe.

Forrás: Human Resource Executive