Ki jár jól a 93 ezer forintos minimálbérrel?

Katona Tamás, volt pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: egyenlőre nem lehet kiszámolni, hogy a pontosan milyen bevételi és kiadási tételeket jelent majd a minimálbér módosítása a költségvetésnek. A kabinet által emlegetett száz milliárd forint körüli összeg biztosan szükséges lehet majd az úgynevezett bérkompenzációkhoz. Azt viszont nem tudni, hogy a munkaadók mekkora hányada foglalkoztatja majd a megnövekvő bérterhek miatt a jövőben részmunkaidőben az alkalmazottait, illetve azt sem lehet előre jelezni, hogy milyen mértékű elbocsátások történnek majd a köz, illetve a magán szektorban. A legalacsonyabb béren foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 300-400 ezerre tehető az országban, ami az összes munkavállaló mintegy 20 százalékát jelenti. Ezeknek a dolgozóknak átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre lesz szükségük ahhoz, hogy az adójóváírás kivezetése miatt ne járjanak a mostaninál is rosszabbul - jegyezte meg Katona Tamás.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója úgy véli: feltehetően a kormányzat sem jár jól a minimálbér növelésével, miután nem érkeznek majd be a költségvetésbe a legkisebb bér emeléstől remélt többlet adók és járulékok. A foglalkoztatók zöme ugyanis - akár a köz, akár versenyszféráról van szó - valamilyen megoldást igyekszik majd találni a bérköltségek növekedésének az elkerülésére. A bér kiadások megtakarításának pedig az elbocsátások lehetnek a legnyilvánvalóbb eszközei.

Népszava