Kirúgással végződhet a meggondolatlan blogolás

Nem árt vigyázni: elég néhány óvatlan elszólás, és a dolgozó máris az utcán találja magát, ha a vezetőség íróasztalán landolnak a blogjában megszellőztetett információk. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján főként az üzleti vagy szexuális titkok kifecsegése, a főnök, a kollégák és az ügyfelek sértegetése miatt kerültek lapátra dolgozók világszerte. Egy hazai kiadóvállalat például azért mondott fel egy újságírónak, mert webnaplójában közzé tette és gunyoros stílusban kommentálta is az egyik tinimagazin nyomtatásban meg sem jelent olvasói leveleit. A weboldalon ráadásul a céglogó is kivehető volt.

Az angol nyelv viszont már szót is alkotott a blogolás miatti kirúgásra. A dooce kifejezés a 2002-ben, blogolás miatt elbocsátott amerikai webtervező, Heather B. Armstrong nyomán került be a köztudatba, aki ázsiai kollégája becsmérlésével vívta ki főnökei haragját. A designer webnaplójában gunyoros stílusban kritizálta a férfi öltözékét, beszédstílusát, zenei ízlését, étkezési és tisztálkodási szokásait - illetve utóbbiak hiányát.

Erotikus képek céges egyenruhában

Nem ő az egyetlen, akinek az állásába került a blogolás. Ellen Simonetti stewardessnek például azért kellett távoznia a Delta Airlines kötelékéből, mert céges egyenruhájában pikáns képeket készíttetett magáról egy épp szolgálaton kívüli repülőgép fedélzetén, melyeket internetes naplójában közzé is tett.

A Starbuck Kávézólánc huszonéves supervisorának, Matthew Brown-nak főnöke és a cég partnereinek kritizálásáért kellett távoznia - annak ellenére, hogy webnaplója hozzáférését csak néhány közeli ismerősének adta meg, ráadásul nem nevezte nevén sem a céget, sem a főnököt. Az élcelődő megjegyzések mégis valahogy a felettes asztalán kötöttek ki, így mennie kellett. Az ugyancsak huszonéves, amerikai Jessica Cutler szakmai gyakorlatának pedig azért vetettek véget, mert webnaplójában számolt be barátainak legalább hat személlyel folytatott szexuális kalandjáról. A nő alkalmi partnerei között volt a Bush-adminisztráció egyik nős munkatársa is.

Üzleti titoksértés vagy becsületsértés miatt perelhetnek

Bár hazánkban kevés eset került a munkaadók és a sajtó látóterébe, érdemes kétszer is meggondolni a munkahelyi élmények nyilvánossá tételét az interneten. Dr. Ormós Zoltán internetjogász arról tájékoztatott: bár a praxisában még nem volt ilyen eset, a blogolásával a munkaadó jogos gazdasági érdekeit sértő munkavállaló elvben már szankcionálható - főként, ha a nyilvánossá tett információival üzleti titkokat publikált, vagy megnyilvánulásaival rontja a cég presztízsét. A munkatársakról sértő hangnemben véleményt nyilvánító blogger pedig az eset súlyától függően becsületsértést, rágalmazást követ el.

Az internetjogász úgy látja: mivel a probléma újkeletű, a hazai munkáltatók többsége nincs is felkészülve a bloggerekre. A munkaadók ezért akkor járnak el a lehető legésszerűbben, ha igyekeznek megelőzni a bajt. A megoldás: a munkaszerződéseket, a kiemelten fontos projekteket el kell látni, vagy ki kell egészíteni külön bizalmassági megállapodással. Ennek értelmében az iroda falai között történtek kizárólag a munkaadóra és a dolgozóra tartoznak. Emellett érdemes külön tiltani, hogy a munkavállalók a munkaviszonnyal kapcsolatos információkat blogokban megjelenítsék.

Takács Gabriella