Kitolt nyugdíjkorhatár: munkalehetőségre is szükség lenne

A korhatár megváltoztatása önmagában nem elég a nyugdíjrendszerek finanszírozási gondjainak a megoldására - ez lehet a legfontosabb tanulsága annak a vitának, amely a német központi bank korhatár-emelési javaslata körül bontakozott ki. Számos országra - köztük hazánkra is - jellemző, hogy a nyugdíjba vonulás tényleges időpontja elmarad a hivatalos korhatártól - áll a Világgazdaságban.

Ennek oka lehet az idősebb munkavállalók hátrányos megkülönböztetése a munkapiacon, az álláskereső és a munkaadó dolgát nehezítő bürokratikus akadályok, vagy például az a gyakorlat, hogy a korhatár elérése után is dolgozni kívánók jövedelmét kedvezőtlen adószabályokkal sújtják.

Jó példát nyújt a valóban ösztönző környezetre a norvég és finn kabinet eljárása. Oslo 2007-ben elfogadott reformja értelmében semmilyen levonás nem fenyegeti a 70 évnél is idősebb dolgozni akaró állampolgárok nyugdíját az egyéb jövedelmek miatt. Helsinki ugyanakkor arra kötelezte a munkaadókat, tegyék lehetővé a 15 vagy 25 órás munkahetet az idősebb álláskeresők számára.

A magyar nyugdíjrendszer jövőjét illető legfontosabb kérdésnek szakértők azt tartják, van-e értelme erősíteni a magánpénztárak szerepét. Szintén dilemma, hogy az 1997-es reform által 2013-ra kijelölt módosítások valóra válnak-e, egyebek között ténylegesen a bruttó keresetek átlagából számítjuk-e öt év múlva a nyugdíjakat.

Világgazdaság