Közszféra: részmunkaidőt a kismamáknak

Az Országgyűlés honlapján megjelent szöveg szerint a javaslat célja elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) módosítása. Emellett korrigálja a jogalkalmazást segítő rendelkezéseket, egyebek mellett a Munka törvénykönyvéről (Mt.), az előadó-művészeti szervezetekről, a munkaügyi ellenőrzésről, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló jogszabályt.

A részmunkaidőben való foglalkoztatás bevezetése a munkavállaló egyoldalú döntése alapján a versenyszféra munkavállalóira és a közfeladatot ellátó, de az Mt. hatálya alá tartozókra nem terjed ki (például egyházi iskolák pedagógusaira, alapítványi kórházak munkavállalóira).

A javaslat a fegyveres, illetve a honvédségi szervek tekintetében a részmunkaidős foglalkoztatást abban az esetben teszi lehetővé, ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása annak jellegéből fakadóan rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható

A teljes munkaidőben a közszférában foglalkoztatott munkavállaló fizetés nélküli szabadsága alatt, annak lejáratát megelőzően legalább 60 nappal benyújtott kérelmére a munkáltató a kinevezést köteles módosítani, s ennek során heti 20 óra (ennél hosszabb munkaidőt lehetővé tévő készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú) részmunkaidőt kikötni. Ha a felek egymással meg tudnak állapodni, nincs akadálya annak, hogy a részmunkaidő mértékét ettől eltérően állapítsák meg.

A jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

A gyermek 3 éves korát követően a munkáltató köteles az eredeti kinevezésben foglalt feltételek szerint foglalkoztatni a munkavállalót. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig tart. Ez azonban nem jelenti egyben azt, hogy a felek közös megegyezéssel ne módosíthatnák a kinevezést, s a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást követő időszakra a továbbiakban is részmunkaidőt kössenek ki.

A munkáltató kötelező részmunkaidős foglalkoztatást követő foglalkoztatási kötelezettsége nem jelenti a felmentési tilalom meghosszabbítását, hiszen ezt követően a törvényi feltételek fennállása esetén a munkáltató akár fel is mentheti a közalkalmazottat vagy a köztisztviselőt, mivel ekkor a munkavállaló már nem áll felmentési védelem alatt.

A közoktatás területén a bejelentés közlésének időpontja tekintetében szükséges az általánostól eltérő, speciális szabályozás. A tanév rendjéhez igazodó határidő beiktatása az intézmény működését segíti. A módosítás nem vonatkozik a magasabb vezetőre vagy vezetőre, figyelemmel arra, hogy a vezetői feladatok megosztása a gyakorlatban nem valósítható meg. Hasonlóan nem vonatkozik a jegyzőre, a vezetői megbízással és kinevezéssel rendelkező köztisztviselőkre, valamint a parancsnoki beosztásokra.

A gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben a javaslat szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, valamint a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig. Ez utóbbi esetben a védelem azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

A felmondási védelem időtartama 2010. április 30-ig a gyermekgondozási segély 3 éves időtartamához és az erre az időtartamra biztosított fizetési nélküli szabadsághoz igazodik. A felmondási védelem időtartamát 2010. május 1-jét követően nem indokolt a gyermekgondozási segély 2 évre történő csökkentésével együtt lerövidíteni. Erre tekintettel a javaslat előírja, hogy 2010. május 1-jétől a felmondási védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot.

A rendelkezés a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint szociális szolgáltatónál és szociális intézményben foglalkoztatott magasabb vezetők esetében kimondja, hogy ha 2009. január 1-jén a közalkalmazott megbízott magasabb vezető volt, akkor a jövőben is ellát felsőfokú szakképesítéssel magasabb vezetői feladatokat. Ez azonban nem alkalmazható, ha a vezetői megbízás mellett ellátandó munkakört külön jogszabály alapján csak felsőfokú végzettséggel lehet betölteni.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezési jogkör gyakorlója köteles kiírni a pályázatot, illetve ésszerűbbé teszi a pályázat mellőzésének szabályait.

Emellett előírja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényben foglalt, a határozott idő kikötésére vonatkozó feltételeknek - vagyis, ha azt nem helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására kötötték ki.

A javaslat szerint csak abban az esetben összeférhetetlen a más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, ha az a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban áll fenn.