Külföldi munka: tíz tipp

Ne menjünk nyelvtudás nélkül

A legfontosabb szempont a nyelvtudás, ennek hiányában ne is induljunk útnak. Tanácsos a munkavállalási céllal kiszemelt ország nyelvén legalább erős középfokon tudni, még könnyű fizikai munkák esetén is. Nyelvtudás nélkül nő a kiszolgáltatottság, hiszen már a munkaszerződés aláírása is akadályokba ütközik.

Gyanús a szaktudás nélkül tetemes összegű ajánlat

Kerüljük az összes olyan munkalehetőséget, ahol nyelvtudás és szakértelem nélkül is jelentős összegeket kínálnak fizetés gyanánt. Gyakran prostitúciót vagy a modern rabszolgaság más formáját takarják.

A közvetítő honlapja sok mindent elárul

Ha közvetítőirodán keresztül tervezzük a kiutazást, mindig alaposan nézzük végig a cég honlapját - ez sok mindenről árulkodhat. Gyanúra adhat okot, ha nincs megadva a céghelyszín vagy az iroda címe, nincsen vezetékes telefonszám és cégszám, mindössze egy mobiltelefon vagy e-mail cím elérhető kontaktként. A munkavállalás előtt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfélszolgálata is segítséget tud nyújtani: nyilvántartásukból ugyanis lekérdezhető a munkaközvetítők hitelessége.

Ne fizessünk közvetítői díjat

Nem árt tudni: a külföldi munkavállalásra készülőtől munkaközvetítésért pénzt kérni még regisztrációs díj címén is jogszabáyba ütköző. A munkaközvetítőnek mindig a külföldi megbízó fizet a szolgáltatásért.

Az interjú elmaradása intő jel

A közvetítőirodák többségénél magyar és angol nyelvű önéletrajzon, a külföldi cég személyes vagy telefonos állásinterjúján keresztül vezet az út a külföldi munkavállalásig. Ezért óvakodjunk, ha a kiutazást megelőzően nem került sor még állásinterjúra még telefonon keresztül sem.

Tisztázzuk a szerződés és a szállás feltételeit

Munkába állás előtt a szerződés és a szállás részleteit is tisztázni kell. Nem mindegy, milyen feladatot és mennyiért kell majd végeznünk. Magunknak kell lakást bérelnünk vagy a cég biztosítja a szállást, ha igen, milyenek a körülmények és hány emberrel kell a szállást megosztani? Szintén okot adhat a gyanúra, ha a munkaközvetítő vagy a közvetítőként fellépő magánszemély nem akar felvilágosítást adni a beígért szállásról, a munkáról és a munkavégzés helyéről.

Védjük a személyes adatokat

Személyes adatainkat kezeljük óvatosan, útlevelünket ne adjuk ki a kezünkből. Érdemes jó előre utánanézni az adott ország magyar nagykövetségének, hogy vészhelyzetben legyen kihez fordulnunk panaszainkkal.

Tájékozódjunk előre a kiszemelt országról

Tanácsos már a kiutazás előtt információkat gyűjteni a célország bevett viselkedésformáiról, gasztronómiájáról, kulturális és társadalmi szokásairól, hogy az első pár hét tapasztalati se érjenek sokkhatásként. Elöljáróban nem árt tisztázni, mennyibe kerül külföldön az élet és a beígért kereset mennyire fedezi a szükséges kiadásokat. A tájékozódásban jó támpontot adhatnak a korábban vagy jelenleg is külföldön dolgozó ismerősök vagy a témával foglalkozó internetes fórumok, újságcikkek.

Legyen elegendő tartalékunk az első hetekre

A kiutazóknak anyagi tartalékokkal - legalább 1000-1500 eurónyi költőpénzzel - is készülniük kell az első néhány hét átvészelésére. Ez különösen vonatkozik azokra, akik magánszervezésben, még konkrét állásajánlat hiányában utaznak ki. Jó hír: a gördülékeny beilleszkedés érdekében a munkaadók esetenként adnak bérelőleget is.

Nehéz lehet a visszatérés

A túl jól sikerült külföldi munkavállalásnak is megvannak a maga hátulütői. Bár a legtöbb magyar munkavállaló csak egzisztenciaalapozó céllal, néhány évre tervezi a kint tartózkodást, egyes szakmákban előfordulhat: a huzamosabb ideig kint lévő nem tud majd visszatérni, mert az őt alkalmazó cég, szervezet vagy intézmény időközben megszűnt. Az is előfordulhat: a hazai munkaadók várhatóan magasabb bérigényük miatt nem tartanak igényt a korábban külföldön dolgozóra. Ilyen esetekben akár a hosszabb távú munkanélküliségre vagy végleges letelepedésre is fel kell készülni.

Takács Gabriella