Különleges státusza lehet a londoni Citynek?

A The Guardian című brit napilap birtokába jutott nem nyilvános feljegyzések tanúsága szerint Michel Barnier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások EU-munkacsoportjának vezetője európai parlamenti képviselőknek a héten azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás megingásának elkerülése végett “nagyon specifikus” különtárgyalásokra lesz szükség, és különleges kapcsolatrendszert kell majd fenntartani a City pénzügyi szektorával.

A lap szerint Barnier e kijelentései jelzik a brüsszeli szakpolitikai döntéshozók aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy milyen káros következményekkel járna az európai pénzügyi szektorban a legnagyobb európai pénzügyi szolgáltatási központ “leválasztása” az EU-ról.
E potenciális károkra a minap a Bank of England kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: megítélése szerint a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból ma már nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra.

A brit jegybank vezetője szerint az EU-nak nagyon gondosan át kell gondolnia, hogy “a jelenlegi helyzetből pontosan hova akar eljutni” a Cityvel fenntartott kapcsolatrendszerben, mivel az európai fedezeti és devizapiaci tranzakciók háromnegyedét, a hitelpiaci ügyletek és az értékpapír-forgalom felét a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora bonyolítja le.

Az Európai Bizottság folyamatosan hangoztatott nyilvános álláspontja szerint ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és nem érvényesíti a munkaerő szabad mozgásának alapelvét, a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Cityben is súlyos veszteségeket okozhatna e szolgáltatásnyújtási jogok elvesztése. Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.

A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.