Ma szavaznak az áfáról és a táppénzről

Az egyik legjelentősebb változás, hogy az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-jétől. Bevezetnek egy középső kedvezményes, 18 százalékos kulcsot is, amelyet a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra kell alkalmazni július 1-jétől. A távhőszolgáltatás áfakulcsa július 1-jétől 25 százalék lesz, augusztus 1-jétől pedig 18 százalék, ha az Európai Bizottság időközben nem támaszt kifogást. A könyveket, napilapokat valamint gyógyszereket terhelő 5 százalékos áfakulcs továbbra is hatályban marad.

A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára - a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. Ez 1,9 millió forintos bruttó jövedelemnél 3 százalékos nettó jövedelem-növekedésnek felel meg, a fölött az előny kisebb.

A családi pótlék januártól adóterhet nem viselő járandósággá alakul át oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százalékban számít bele a jövedelembe. A változás következtében a családi pótlék nem válik adókötelessé, ha azonban a családi pótlékkal rendelkező magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét -1,9 millió forint fölött - magasabb adó fogja terhelni.

A jövedéki adó átlagosan 5-6 százalékkal nő.

A munkáltatói járulék a korábbi terveknek megfelelően július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra csökken. A csökkentés két részből tevődik össze. Egyrészt a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék a jelenlegi 29-ről 26 százalékra mérséklődik (24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék + 2 százalék egészségbiztosítási járulék), másrészt a munkáltatóknak a munkavállalók után az eddigi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A minimálbér kétszeresét meghaladó rész után az idén még 32 százalék marad a járulék mértéke.

A minimálbér kétszeresének (143 ezer forint) megfelelő, valamint e feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség szakértők szerint havi szinten összesen 7.150 forinttal csökken, ami a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti. Az 5 százalékos járulékcsökkentés miatt kiigazították a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek valamint a gyermek gondozását követően munkát keresők foglalkoztatását segítő járulékkedvezményt is: a fizetendő
társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10, a másodikban pedig a 20 százaléka.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevételi határa július 1-jétől 25 millióról 26 millió forintra emelkedik.

A táppénz mértéke augusztustól egységesen 10 százalékkal csökken. Így legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony fennállta esetén a táppénz összege a munkabér 70 százalékáról 60 százalékára, ennél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a bér 60 százalékáról 50 százalékára csökken. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér négyszeresének, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a minimálbér másfélszeresének harmincad részét. A 15 napos betegszabadság idején járó táppénzt is érinti az új szabályozás: az eddigi 80 százalék helyett a bér 70 százaléka jár a munkavállalónak. A baleseti táppénz mértéke a kereset 100 százalékáról 90 százalékára csökken.

Az idei adóváltozások hatása semleges lesz - a költségvetési szigorítások miatt megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő -, jövőre viszont a tervek szerint már mérséklődik az adócentralizáció. A kormány válságkezelő programja szerint 2010-től a teljes jövedelemre érvényesülne az 5 százalékos járulékcsökkentés, és eltörölnék a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho). Az szja-ban új adóalap-számítási módszert vezetnek be. Az adóalapot a tervek szerint felbruttósítják a 27 százalékos munkáltatói járulékkal, a járulékot azonban továbbra is a munkáltató fizeti meg és vonja le, az adókulcsok 15-17, illetve 33-35 százalékra csökkennek, az alsó sávhatár 4-5 millió forintra emelkedik.

Az adókikerülés visszaszorítása érdekében bevonják az adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket és vagyont, bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót, a jelenlegi adók megszűnnek. Az egyszerűsítés jegyében egységes társasági jövedelemadózást vezetnek be, korlátozzák az adókedvezményeket, adómentességeket, megszűnik a társaságok különadója.

Az evát és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint akkor lehet majd megszüntetni, ha a teljes adórendszer szerkezete módosul, s nem nyújtanak előnyt az általános adószabályokhoz képest.