Más betegségekre hajlamos, aki magasan képzett?

Az autoimmun diabétesz esetében az immunrendszer megsemmisíti a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, amelyek az inzulint termelik. A felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegek 12 százaléka szenved a diabétesz látens autoimmun formájában (LADA).

A majd negyedszázados követéses vizsgálat során 56 294 norvég lakos adatait elemezték. Mint kiderült, az egyetemi végzettségűek esetében kétszer akkora volt a valószínűsége, hogy életük során a diabétesz látens autóimmun formája alakul ki náluk, mint az érettségivel nem rendelkezők között.

"A felsőfokú végzettség természetesen önmagában nem növeli a LADA kialakulásának veszélyét. Eredményeink inkább arra utalnak, hogy az egyetemi végzettségűek esetében valamilyen hajlamosító tényező lehet. Közrejátszhat az életmód, vagy valamilyen egyéb környezeti tényező" - mondta Lisa Olsson, a Diabetes Care című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette: statisztikai eszközökkel iktatták ki az olyan hagyományos rizikófaktorok hatását, mint a diabétesz családi előfordulása, a túlsúly, dohányzás, vagy a mozgásszegény életmód. "Valamilyen egyéb környezeti tényezőknek kell közrejátszaniuk" - emelte ki.

A kutatók szerint a LADA gyakorisága és a felsőfokú végzettség közötti összefüggés egyik lehetséges magyarázata, hogy az egyetemre járók gyermekkorukban kevesebb fertőzésen estek át. A fertőzések hiánya viszont némely tudós szerint hajlamosíthat az 1. típusú diabétesz kialakulására.

Nem zárhatjuk ki azonban a felnőttkori környezeti tényezők hatását sem" - összegezte Lisa Olsson.

InfoRádió