Maximalizálták a képviselők pótlékát
Az országgyűlési tisztségviselők jövőre a bizottsági alelnököknek járó választókerületi pótléknál nem kapnak nagyobb összeget: pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe; ezzel korrigálta hétfőn a parlament a még nyáron elfogadott törvényhozási "bakit".
Az Országgyűlés 334 igen, 3 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvény módosítását. Nemmel szavazott a szocialista Baja Ferenc és Steiner Pál, valamint a független Katona Kálmán, 8 szabad demokrata, 1 fideszes és 2 független képviselő - utóbbiak között Dávid Ibolya, az MDF elnöke - pedig tartózkodott.
A parlament június végén fogadta el azt a törvényt, amely szerint 2010-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles, és megszűnik a képviselői költségtérítés. A törvényt azért kellett most módosítani, mert a nyári törvényhozási "baki" miatt a parlamenti képviselők egy része, a tisztségviselők, a költségtérítés jövő évi megszüntetésével a jelenlegi költségtérítésük dupláját kaphatták volna választókerületi pótlék címén.
A jogszabály kimondta: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.
Most az eredeti törvényt előterjesztő Göndör István úgy korrigált, hogy módosította a választókerületi pótlék kiszámítását: így a pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. Azaz jövőre a bizottsági alelnöki szinten befagyasztja a pótlékot, ennél többet más tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökök, bizottsági elnökök, frakcióvezetők - nem kaphatnak.
A jövő évtől életbe lépő új szabályok szerint ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
A törvény júniusi zárószavazása előtt voksoltak be a képviselők egy olyan rendelkezést, amelynek alapján jövőre csaknem 70 képviselő a jelenlegi költségtérítésének akár a dupláját, míg az "átlagos" honatyák a másfélszeresét vihetnék haza.
Akkor Göndör István úgy nyilatkozott: az eredeti javaslata szerint egy "átlagos" képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg az új, a parlament által végül elfogadott törvényjavaslat szerint ez most hozzávetőleg 20 ezer forint lesz.
Tény azonban, hogy azoknál, akik nem csupán egy bizottsági tagság után kapják a pótdíjat, az új rendszer torzít - közölte a szocialista politikus. Kiemelte: ezért most a pótdíjakat át kell tekinteni az érintett körnél, ami csaknem 70 ember érinthet.
Göndör István nyáron azt ígérte: ősszel a parlament elé terjeszt egy törvénymódosítást, amely 2010. január 1-jére, mire a jogszabály hatályba lép, rendezi a kérdést. A szocialista politikus szerint a gyors törvényalkotás miatt fordulhatott elő a "baki".
Azzal, hogy a képviselők a nyári ülésszak végén törvényt fogadtak el a költségtérítésük újraszabályozásáról, okafogyottá vált Seres Mária népszavazási kezdeményezése; az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy nem tartható e témában referendum.
A parlament június végén fogadta el azt a törvényt, amely szerint 2010-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles, és megszűnik a képviselői költségtérítés. A törvényt azért kellett most módosítani, mert a nyári törvényhozási "baki" miatt a parlamenti képviselők egy része, a tisztségviselők, a költségtérítés jövő évi megszüntetésével a jelenlegi költségtérítésük dupláját kaphatták volna választókerületi pótlék címén.
A jogszabály kimondta: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.
Most az eredeti törvényt előterjesztő Göndör István úgy korrigált, hogy módosította a választókerületi pótlék kiszámítását: így a pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. Azaz jövőre a bizottsági alelnöki szinten befagyasztja a pótlékot, ennél többet más tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökök, bizottsági elnökök, frakcióvezetők - nem kaphatnak.
A jövő évtől életbe lépő új szabályok szerint ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
A törvény júniusi zárószavazása előtt voksoltak be a képviselők egy olyan rendelkezést, amelynek alapján jövőre csaknem 70 képviselő a jelenlegi költségtérítésének akár a dupláját, míg az "átlagos" honatyák a másfélszeresét vihetnék haza.
Akkor Göndör István úgy nyilatkozott: az eredeti javaslata szerint egy "átlagos" képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg az új, a parlament által végül elfogadott törvényjavaslat szerint ez most hozzávetőleg 20 ezer forint lesz.
Tény azonban, hogy azoknál, akik nem csupán egy bizottsági tagság után kapják a pótdíjat, az új rendszer torzít - közölte a szocialista politikus. Kiemelte: ezért most a pótdíjakat át kell tekinteni az érintett körnél, ami csaknem 70 ember érinthet.
Göndör István nyáron azt ígérte: ősszel a parlament elé terjeszt egy törvénymódosítást, amely 2010. január 1-jére, mire a jogszabály hatályba lép, rendezi a kérdést. A szocialista politikus szerint a gyors törvényalkotás miatt fordulhatott elő a "baki".
Azzal, hogy a képviselők a nyári ülésszak végén törvényt fogadtak el a költségtérítésük újraszabályozásáról, okafogyottá vált Seres Mária népszavazási kezdeményezése; az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy nem tartható e témában referendum.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele