Mégsem bírságolnak automatikusan a cégbíróságok megkésett adatszolgáltatás miatt

A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-ban született törvény szerint a társasági szerződés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselő útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és - miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos - a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.

Kenesei Judit kiemelte: a cégtörvény ebben az esetben közvetlenül nem írja elő a kötelezettségszegés, a február 1-jei határidő elmulasztásának szankcióját, ezért automatikus - előzetes kérdés, felszólítás nélküli - bírságolásra ezúttal nem kell számítaniuk a cégeknek.

Automatikus bírságolásra például a 2006-os társaságiszerződés-módosítással kapcsolatban volt példa a cégbíróságok gyakorlatában, akkor ugyanis ezt a törvény írta elő. Ilyen rendelkezés a most alkalmazandó jogszabályban nincs - fűzte hozzá az elnök. Azt tanácsolta azonban az érintetteknek, hogy a határidő esetleges elmulasztása esetén is igyekezzenek mihamarabb eleget tenni a változásbejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek. Ha ugyanis a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárást indíthat emiatt a cég ellen, és százezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvényi rendelkezés célja, hogy kiszűrje a fiktív cégeket, javítsa a gazdasági élet átláthatóságát, és a közhiteles cégnyilvántartást minél inkább a valósággal, a cégek tényleges helyzetével hozza összhangba - mondta az elnök.

Kenesei Judit közölte, hogy a határidő lejárta előtt két nappal a fővárosban lévő mintegy 240 ezer cég több mint harmada tett eleget kötelezettségének. Az eddig beérkezett több mint 80 000 változásbejegyzési kérelemből csaknem 50 000 januárban érkezett, ebből 11 000 a legutóbbi hétvégén, ami megközelíti a fővárosi cégbíróság egy teljes havi ügyérkezését.

A jelenlegihez hasonló ügydömpingre nem emlékeznek a fővárosi cégbíróságon, nagy roham legutóbb 2008 nyarán volt, amikor a kötelező elektronikus cégeljárás bevezetésekor másfél hónap alatt mintegy 38 ezer beadvány érkezett. Azt az ügymennyiséget három hónap alatt sikerült feldolgoznia a száz cégbírósági dolgozónak - mondta az elnök.

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 34 bíró, 30 ügyintéző és 40 szerkesztő dolgozik, de minden beadványnak át kell mennie egy cégbíró kezén. A bírák elektronikus aláírással naponta másfél-két órát töltenek. Egy ilyen aláírás 27 "kattintás" a számítógépen, de ezen túlmenően is a dolgozóknak kezelniük, gyakran korrigálniuk kell a nyilvántartásban lévő adatokat, ezért a mostani hatalmas ügytömeg feldolgozása igen nagy nehézségeket okoz. A cégbíróságon arra számítanak, hogy a vállalkozások hozzávetőleg fele tesz eleget törvényi kötelezettségének február 1-jéig, de azután is több tízezer változásbejegyzéssel kapcsolatos ügy érkezik majd, így a feldolgozásuk nyárig is eltarthat - mondta Kenesei Judit.