Megszűnik eddigi formájában a költségtérítéses képzés

A főiskola, az egyetem "nem a lustáknak és nem a középszernek való, hanem a szorgalmas és tehetséges diákoknak" - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában.
Azokra a hírekre, amelyek jelentős, több tízezres hallgatói létszám-lefaragásról szóltak, úgy reagált az államtitkár: jelenleg irreálisan sokan részesülnek államilag finanszírozott képzésben, ezért valóban csökkenteni kell ezt az arányt. Most túlméretezett a rendszer, amihez jó szándékkal ugyan, de vélhetőleg a politikai haszonszerzés célját sem feledve járultak hozzá elődei az elmúlt másfél évtizedben - jegyezte meg. A legfontosabb feladat, hogy emeljük a felsőoktatás színvonalát, hiszen ez az ország fejlődésének motorja. A főiskola, az egyetem "nem a lustáknak és nem a középszernek való, hanem a szorgalmas és tehetséges diákoknak" - mondta.

Megszűnne a rendszer, melyben a hallgatók részlegesen fizették tanulmányaik költségét

Az államtitkár kifejtette továbbá, két kategóriát fognak meghatározni a jelenleg meglévő három helyett. Most vannak, akiknek az állam teljes egészében állja a képzés költségeit, mások egy részét fizetik, és vannak, akik a teljes összeget finanszírozzák. A jövőben is szép számmal lesznek olyanok, akiknek a tanulmányait az állam fedezi, és emellett lesznek hallgatók, akiknek maguknak kell vállalniuk a képzés teljes költségét - jelezte. Az állam itt annyi szerepet vállal, hogy az így megszerezhető diploma kiadásához ugyanazon az akkreditációs eljáráson kell átesnie a felsőoktatási intézménynek, mint az önköltséges esetében. Ám a két képzési formát - a tanulmányi eredmények alapján - valóban átjárhatóvá teszik az új törvényben.

Szerződéssel tartanák itthon a hallgatókat?

Hoffmann Rózsa a hallgatói vizsgaszámok meghatározásával kapcsolatban elmondta: szabályozni fogják ezt a kérdést, hiszen ésszerű korlátok közé kell terelni az államilag finanszírozott felsőoktatásban eltöltött időt. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a konkrét vizsgaszámokat tüntetik fel a törvényben, elképzelhető, hogy a kreditbeszámítást szabályozzák - jegyezte meg.
Az államtitkár nem zárta ki, hogy egyfajta szerződést kötnek majd ezekkel a hallgatókkal arról: végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat, Magyarország javára.

Az intézmények belső átalakításával támogatnák a műszaki és természettudományos felsőoktatást

Az államtitkár elmondta, hogy a 2012-es keretszámokról az ősz folyamán fog megszületni a döntés. Hoffmann Rózsa elmondta: az idei adatok például azt bizonyítják, hogy hiába emelték meg a mesterképzés keretében a műszaki és természettudományos férőhelyek számát, mivel nem volt elegendő jelentkező, a joggal várt áttörést e területen az új tanév sem fogja meghozni. Emiatt ezeken a karokon, szakokon részt vevők arányát csak fokozatosan lehet majd növelni. Ez nem jelenti azt, hogy a többi területet elhanyagolnák, de az intézményeknél számítani lehet belső átalakulásokra. "Társadalomtudósok nem tudnak gépeket, mozdonyokat építeni, azokhoz mérnökök kellenek, és alapos természettudományos képzettség, ám ez utóbbiak teljesítménye mögött ott vannak azok az értékek, amelyeket a bölcsészet- és társadalomtudományok hordoznak" - fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Edupress/MTI