Vége lehet az iskolai osztályzatoknak? Nagy változást javasol az új oktatási stratégia

A hagyományos osztályozás helyett olyan értékelési rendszerre lenne szükség, amely elsősorban a diákok fejlődését segíti – többek között ezt javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP) új, átfogó oktatásfejlesztési stratégiai dokumentuma.

A Nahalka István oktatáskutató által összeállított anyag szerint a magyar közoktatás egyik alapvető problémája, hogy az osztályozást és a minősítést sokan a tanulás legfontosabb motivációjának tekintik. A javaslat szerint azonban a jegyekre és külső nyomásra épülő rendszer nem feltétlenül a tudás megszerzését ösztönzi - írja cikkében az Eduline. 

A dokumentum úgy látja, hogy a hagyományos minősítés rombolhatja a diákok kíváncsiságát, szorongást okozhat, és a teljesítmény hajszolására ösztönözhet a valódi megértés helyett.

Nem egyetlen szám mutatná meg, mit tud a diák

A koncepció szerint a szelektáló és minősítő szemléletet olyan értékelésnek kellene felváltania, amely nem elsősorban rangsorolja a tanulókat, hanem megmutatja, hogyan fejlődnek.

A javaslat egyik konkrét célja, hogy az iskolai mindennapokban ne legyen olyan értékelés, amely kizárólag számszerű eredményt produkál. A jegyek helyett folyamatos, szöveges és minőségi visszajelzést kapnának a diákok.

Ennek az lenne a célja, hogy a tanuló megértse, miben teljesít jól, mely területeken van szüksége fejlődésre, és milyen irányban érdemes továbbhaladnia.

Vagyis egy dolgozat vagy felelet eredménye nem feltétlenül egyetlen szám – például egy négyes vagy ötös – lenne, hanem részletesebb képet adna a tanuló tudásáról és kompetenciáiról.

Más országokban már léteznek hasonló megoldások

A stratégia példaként említi azokat az értékelési rendszereket, amelyekben a diák teljesítményét több szempont alapján vizsgálják.

Dániában például nem feltétlenül egyetlen érdemjegy mutatja meg, hogy egy tanuló hogyan teljesít egy tantárgyból. Külön értékelhetik többek között a tantárgyi tudást, az együttműködést, az önálló munkát vagy a problémamegoldást.

Ez a szemlélet abból indul ki, hogy egy gyermek fejlődése nem írható le egyetlen számmal, és az értékelésnek nem pusztán a rangsorolás a feladata.

Alsó tagozatban már most is van szöveges értékelés

A javaslat azért is érdekes, mert Magyarországon bizonyos formában már jelenleg is létezik a szöveges értékelés.

A köznevelési szabályok szerint első osztályban a tanulók végig szöveges értékelést kapnak, második osztályban pedig az első félévben. Ezt követően azonban már az 1-től 5-ig terjedő osztályzatok válnak meghatározóvá.

A szöveges értékelések részletessége az iskola pedagógiai programjától és a pedagógustól is függ. A KRÉTA rendszerben például mondatbank is használható, amely segítséget adhat a tanítóknak a személyre szabott értékelés elkészítésében.

Egy tanuló írását így nem csupán egy osztályzattal lehet minősíteni, hanem például a betűalakítás, az írástempó vagy az íráskészség különböző jellemzőiről is visszajelzést kaphat.

A felsőbb évfolyamokon is van lehetőség szöveges értékelésre az osztályzatok mellett, például projektmunkák vagy prezentációk esetében, ha ezt az iskola pedagógiai programja lehetővé teszi.

A szülőknek is meg kellene szokniuk az új rendszert

Az osztályzatok teljes kivezetése ugyanakkor nem pusztán technikai kérdés lenne. Az értékelés megváltoztatása a szülők és a pedagógusok gondolkodásában is komoly változást igényelne. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke akkor arról beszélt, hogy a szülők részéről inkább az az igény jelentkezik, hogy osztályzatot lássanak.

Ennek egyik oka, hogy sok szülő számára nehezebben értelmezhető egy hosszabb szöveges visszajelzés, mint egy egyértelmű négyes vagy ötös. Totyik szerint ezért egy hosszabb átmeneti időszakra és a szülők érzékenyítésére is szükség lenne.

Ez egyelőre nem kész reformprogram

Fontos, hogy a jegyek megszüntetése jelenleg nem eldöntött oktatáspolitikai változás. A Civil Közoktatási Platform dokumentuma egy hosszú távú, vitaindító stratégiai javaslat, amely az oktatási rendszer számos elemét újragondolná.

A Nahalka István által jegyzett koncepció nemcsak az osztályozás rendszerén változtatna, hanem többek között az iskolarendszer, a Nemzeti alaptanterv és az iskolai szelekció kérdését is újragondolja. A dokumentum készítői széles körű társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek az oktatás hosszú távú átalakításához.

Kép forrása: magnific