Megtört a magyar vállalatok lelkesedése az AI iránt

 A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég május végén publikált globális felmérése szerint a világon egyre több vállalat alkalmazza a AI-t, és megtapasztalja annak kedvező hatását az eredményesség szempontjából is. Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra emelkedett. A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott. (Külön érdekesség, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.)

A lelkesedést felváltja a valóság

A K&H adatai szerint hasonló berobbanó folyamat játszódott le Magyarországon: 2023 első felében a cégek fele úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. „Mára azonban ez az arány 30 százalékra esett vissza” – hívta fel a figyelmet Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint a kezdeti lelkesedés megtört. A piacon elérhető megoldások ugyanis nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon, a cégeknek saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükségük. „Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott” – hangsúlyozta Németh Balázs, aki szerint a világon másutt is hasonló tendencia figyelhető meg: a McKinsey felmérése szerint a legsikeresebb szervezetek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek. Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználás terén is bevetik az AI-t.

Generatív AI-re a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosi eszköz-ipar. Magyarország e téren nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, ami nem más, mint olyan mesterséges intelligencián alapuló technológia, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését. Az analitikai AI rohamtempóban terjed a világ energia- és technológiai cégeinél.

Egyértelmű, hogy pénzügyileg is megéri

Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, hogy vajon anyagilag megéri-e a jelentős pénzügyi ráfordítást igénylő művelet. Mára egyértelmű pozitív válasz született a dilemmákra: az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.

Ebből a szempontból is érdekes összevetni, hogy egy-két év alatt hogyan változtak az AI felhasználásainak különféle területei. A McKinsey-felmérés szerint a világszerte a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.

A változás áthatja az egész szervezetet

Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.

Németh Balázs szerint akár a globális, akár a hazai cégvilágról beszélünk, a legfontosabb tanulság, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél lényegesen fontosabb az új üzleti modellek kialakítása és bevezetése. „A technológia nem válhat öncélúvá” – jelentette ki Németh Balázs. Hozzátette: „a mesterséges intelligenciát nem lehet egyszerűen beágyazni a már meglévő munkafolyamatokba. Valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet: a stratégiaalkotástól kezdve a nem informatikus kollégák felkészítésén át az adatvagyonnal való gazdálkodásig mindenre kiterjed”. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működést gondolják újra. „Fel kell készülniük arra, hogy ez a változás innentől kezdve folyamatos lesz” – tette hozzá.

Az összes cikkünk a mesterséges intelligenciáról összegyűjtve itt olvasható.

fotó: unsplash