Mesterséges intelligenciával trükköznek a dolgozók: Tízből négyen hamisítanak költségelszámolást

Az AI alkalmazása a HR-területen eddig leginkább az önéletrajzok megírásánál, az állásinterjúk automatizálásánál vagy a hamis jelentkezők kiszűrésénél okozott fejfájást. Egy friss kutatás azonban rávilágított, hogy a technológia a vállalati költségelszámolások területén is komoly etikai és jogi aggályokat vet fel. Az Emburse utazási- és költségkezelő cég 2000 amerikai és brit munkavállaló körében végzett felmérése szerint az amerikai dolgozók 40 százaléka vallotta be, hogy használt már mesterséges intelligenciát hamis bizonylat létrehozásához.

A kutatás részletezte a visszaélések típusait is:

• Közel 20% bevallotta, hogy az AI-val generált tartalom egy teljes mértékben kitalált kiadás dokumentálása volt.
• Körülbelül 15% arra használta az AI-t, hogy megnövelje egy valós kiadás összegét a bizonylaton.
• 6% pedig elveszett nyugták pótlására vette igénybe a technológiát valós költségek igazolásához.

Megszűnt a belépési küszöb a csalók előtt

Michele Shepard, az Emburse bevételi igazgatója szerint a generatív AI drasztikusan átalakította a visszaélések világát. A technológia másodpercek alatt képes élethű tartalmat generálni, amivel gyakorlatilag eltűnt a korábbi technikai akadály a csalni vágyók elől. Korábban egy-egy gyanús tétel leadása még nem igényelt nagy felkészültséget, de egy teljesen hamis, a tüzetes ellenőrzésnek is ellenálló dokumentáció elkészítéséhez olyan szintű kifinomultság kellett, amivel a legtöbb alkalmazott nem rendelkezett. Ma már bárki képes erre.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a csalásfelismerő folyamatokat sürgősen frissíteni kell. Shepard szerint olyan rendszerekre van szükség, amelyek képesek felismerni a mesterségesen generált tartalmakat, azonosítani a szokatlan visszatérítési mintázatokat, és monitorozni az eltérő költéseket a különböző részlegek és beszállítók között.

Bosszúköltés és pénzügyi nehézségek a háttérben

A kutatás rávilágított arra is, hogy mi hajtja a munkavállalókat a szabályszegés felé. A válaszadók közel negyede próbált már magánjellegű vásárlást üzleti költségként elszámolni, amit a szakértő „bosszúköltésnek” nevez. Ennek oka gyakran a pénzügyi nyomás: a csalást elkövetők háromnegyede vallotta be, hogy aggódik személyes anyagi helyzete miatt.

Az amerikai munkavállalók több mint felét érintették már hátrányosan a folyószámlahitel-díjak vagy a hitelkártya-kamatok, miközben arra vártak, hogy a munkáltatójuk megtérítse a megelőlegezett üzleti költségeket. Shepard szerint a megelőzés nem csak a technikai ellenőrzésen múlik: csökkenteni kell azokat a körülményeket, amelyek a nem megfelelő magatartáshoz vezetnek, például a kifizetések gyorsításával és a dolgozók pénzügyi terheinek enyhítésével.

Forrás: Human Resource Executive