Miként jelezhetők előre a jövőbeli foglalkoztatási igények?

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos a vitaindító anyag (zöld könyv) strasbourgi bemutatáskor így fogalmazott: "annak érdekében, hogy a jövőben megfelelőbben reagálhassunk, jobban meg kell értenünk azokat az okokat, amelyek hatására bizonyos intézkedések egyes országokban vagy ágazatokban a válság idején sikeresnek bizonyultak."

Elmondta, keresik a legjobb módját annak is, hogy miként jelezhetők előre a jövőbeli foglalkoztatási és szaktudásbeli igények, egyebek között a tagállamokban egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek tükrében.

Az uniós végrehajtó szerv közleményéből kiderül, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következtében a cégekre különösen nagy nyomás nehezedett: 2002 és 2010 között az úgynevezett Európai Szerkezetátalakítási Figyelő több mint 11 ezer szerkezet-átalakítást regisztrált, amelyek során minden egyes új munkahely megteremtését csaknem két leépítés (egészen pontosan 1,8 munkahely megszűnése) kísérte. A 2008--–2010 közötti időszakban ráadásul az arány 2,5:1-re nőtt.

A leépítések ütemét a testület szerint "számos vállalat, illetve munkavállalóik innovatív eszközökkel próbálták megfékezni". A kezdeményezések közé tartozik a munkaidő szabályozása, a fokozott szociális párbeszéd, a kiigazítási intézkedések vagy az állami foglalkoztatási szolgálatok intervenciója - emelte ki a bizottság, amely szerint mindazonáltal "mindezen erőfeszítések veszíthetnek hatékonyságukból, ha a kereslet tartósan alacsony marad".

Andor László hangsúlyozta azt is, hogy a szerkezetváltással kapcsolatos erőfeszítésekben az Európai Unió kész segítséget nyújtani, és támogatni a tagállamokat a kohéziós politikán keresztül, különösen az Európai Szociális Alap, illetve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap révén.