Milyen adózási formát érdemes választani a katából kiesőknek?

Átalányadó

Az alacsony költséghányaddal dolgozó kisvállalkozói körnek kedvező megoldást jelenthet az újragondolt átalányadózás. Ezt az adózást az egyéni vállalkozók választhatják, tehát a katás betéti társaságok nem. Az alábbiakban ennek az általános szabályait mutatjuk be, ami előnyös lehet a szellemi foglalkozású kisvállalkozóknak.

Az átalányadó legnagyobb előnye a 40%-os, sőt esetenként 80%-os költséghányad alkalmazása.

Mit jelent ez?

Nem kell gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40%-át automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. Lényegében tehát ezt az összeget adómentesen megkapják az adózók. A fennmaradó 60% úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13% szocho 18,5% társadalombiztosítási járulék és 15% szja.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a kata alatt, viszont még mindig jóval kevesebb, mint egy munkavállalónak, ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300.000 forint – teljes egészében „bejelentett” fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság jár - hívja fel a figyelmet Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere.

Ezen kívül ez a magasabb összeg lesz a társadalombiztosítási jogviszony alapja is, így a gyerekgondozási támogatásoknak és a táppénznek is ez lesz az alapja.

Ráadásul a katával ellentétben ebből a jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény), sőt akár a járulékkedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyerek mellett dolgozó kismamának akár a kata összegéhez közelítő adóterhet is el lehet érni, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.

Tovább csökkenti a terheket, hogy évente az első 1 200 000,- Ft adómentes és bizonyos feltételek mellett járulékmentes. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei év rögtön némi segítséggel indul. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az adókedvezményeket mindenki teljes egészében igénybe tudja majd venni, de a bevételek ügyes tervezésével ennek nagyon nagy részét ki lehet használni. Ez az összeg ráadásul mentes a helyi iparűzési adó alól is.

A nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatók – amellett, hogy az első 1 200 000,- Ft nekik is mentes a személyi jövedelemadó alól – a fennmaradó összeg után is csak 15% személyi jövedelemadót fizetnek, viszont a négy- vagy többgyerekes édesanyák speciális kedvezménye erre is érvényesíthető, azaz ők teljes mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól.

A választás hátránya mindenképpen a megnövekedett adminisztráció, egyrészt a megfelelő adónem kiválasztása, másrészt főállású adózók esetén a bevallások elkészítése is adott esetben könyvelőt igényel. Az átalány költségelszámolásos egyéni vállalkozói viszony esetén érdemes arra is figyelni, hogy minden hónapban legyen legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérő bevétel, mert a minimumjárulékokat 0 bevétel esetén is meg kell fizetni.

Akinek tehát egyenlőtlenül oszlik el az év során a bevétele, nem biztos, hogy ez a megfelelő adózási mód.

Az átalány költségelszámolás választhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese, ami idén huszonnégymillió forint. Aki viszont ezt túllépi, az nem plusz adót fizet, hanem kiesik ebből az adózási módból. Ha valaki kiesik, akkor utána 5 évig nem térhet vissza ebbe az adózási nembe, tehát aki a határon mozog, annak érdemes erre is gondolnia az év végén.

12 millió forint bevétel alatt továbbra is lehet az alanyi ÁFA mentességet választani, afölött pedig az általános szabályok az irányadók, ez független az egyéni vállalkozói adózástól.

Hogyan kell váltani katáról általányadózásra?

Akik eddig egyéni vállalkozók voltak (illetve egyéni vállalkozóhoz hasonlóak – például egyéni ügyvédek vagy közjegyzők) azoknak egy változásbejegyzési nyomtatványt kell beküldeniük, de ehhez a könyvelőjük majd segítséget fog nyújtani.