Megjelent: 3 hónapja

Milyen adózási formát érdemes választani a katából kiesőknek?

Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig katás vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.

Átalányadó

Az alacsony költséghányaddal dolgozó kisvállalkozói körnek kedvező megoldást jelenthet az újragondolt átalányadózás. Ezt az adózást az egyéni vállalkozók választhatják, tehát a katás betéti társaságok nem. Az alábbiakban ennek az általános szabályait mutatjuk be, ami előnyös lehet a szellemi foglalkozású kisvállalkozóknak.

Az átalányadó legnagyobb előnye a 40%-os, sőt esetenként 80%-os költséghányad alkalmazása.

Mit jelent ez?

Nem kell gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40%-át automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. Lényegében tehát ezt az összeget adómentesen megkapják az adózók. A fennmaradó 60% úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13% szocho 18,5% társadalombiztosítási járulék és 15% szja.

Példa: Ha valaki havi nettó 500 000,- Ft bevétellel rendelkezik, akkor az 500 000,- Ft 40%-a elismert költség, azaz 200 000 Ft az adómentesnek minősülő költség és 300 000,- Ft az adóköteles jövedelem. Ez utóbbiból kell fizetni 15% személyi jövedelemadót (ez 45 000,- Ft), 18,5% társadalombiztosítási járulékot (ez 55 500,- Ft) valamint 13% szociális hozzájárulást (ez 39 000,- Ft), ami összesen 139 500,- Ft adó. Az adók megfizetése után tehát összesen 360 500,- Ft (200 000,- Ft + 160 500,- Ft) marad a vállalkozónál, ami az eredeti bevétel 72%-a. Nyilván az éves számok a helyi iparűzési adó, az adómentes rész és az egyéb költségek miatt kicsit módosulnak majd.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a kata alatt, viszont még mindig jóval kevesebb, mint egy munkavállalónak, ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300.000 forint – teljes egészében „bejelentett” fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság jár - hívja fel a figyelmet Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere.

Ezen kívül ez a magasabb összeg lesz a társadalombiztosítási jogviszony alapja is, így a gyerekgondozási támogatásoknak és a táppénznek is ez lesz az alapja.

Ráadásul a katával ellentétben ebből a jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény), sőt akár a járulékkedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyerek mellett dolgozó kismamának akár a kata összegéhez közelítő adóterhet is el lehet érni, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.

Tovább csökkenti a terheket, hogy évente az első 1 200 000,- Ft adómentes és bizonyos feltételek mellett járulékmentes. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei év rögtön némi segítséggel indul. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az adókedvezményeket mindenki teljes egészében igénybe tudja majd venni, de a bevételek ügyes tervezésével ennek nagyon nagy részét ki lehet használni. Ez az összeg ráadásul mentes a helyi iparűzési adó alól is.

Ennél is jobb helyzetben vannak azok, akik eddig munkaviszony mellett választották a havi 25 000,- Ft fizetésével járó mellékállásos katát, nekik az 1 200 000,- Ft adó és járulékmentes, tehát erre az évre akár 2 000 000,- Ft bevételt szerezhetnek teljesen adómentesen. Sőt, ha ezt a bevételi határt jövő évre sem lépik túl, akkor jövő évben is adómentes lehet a ’mellékállás’, még helyi iparűzési adót sem kell fizetni utána. Annak a mellékállásban dolgozónak, akinek a bevétele kevesebb, mint 2 000 000,- Ft, még az adminisztrációval sem kell bajlódnia, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincsen feltétlenül szükség. Csupán havonta be kell küldeni egy üres nyomtatványt.

A nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatók – amellett, hogy az első 1 200 000,- Ft nekik is mentes a személyi jövedelemadó alól – a fennmaradó összeg után is csak 15% személyi jövedelemadót fizetnek, viszont a négy- vagy többgyerekes édesanyák speciális kedvezménye erre is érvényesíthető, azaz ők teljes mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól.

A választás hátránya mindenképpen a megnövekedett adminisztráció, egyrészt a megfelelő adónem kiválasztása, másrészt főállású adózók esetén a bevallások elkészítése is adott esetben könyvelőt igényel. Az átalány költségelszámolásos egyéni vállalkozói viszony esetén érdemes arra is figyelni, hogy minden hónapban legyen legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérő bevétel, mert a minimumjárulékokat 0 bevétel esetén is meg kell fizetni.

Akinek tehát egyenlőtlenül oszlik el az év során a bevétele, nem biztos, hogy ez a megfelelő adózási mód.

Az átalány költségelszámolás választhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese, ami idén huszonnégymillió forint. Aki viszont ezt túllépi, az nem plusz adót fizet, hanem kiesik ebből az adózási módból. Ha valaki kiesik, akkor utána 5 évig nem térhet vissza ebbe az adózási nembe, tehát aki a határon mozog, annak érdemes erre is gondolnia az év végén.

12 millió forint bevétel alatt továbbra is lehet az alanyi ÁFA mentességet választani, afölött pedig az általános szabályok az irányadók, ez független az egyéni vállalkozói adózástól.

Hogyan kell váltani katáról általányadózásra?

Akik eddig egyéni vállalkozók voltak (illetve egyéni vállalkozóhoz hasonlóak – például egyéni ügyvédek vagy közjegyzők) azoknak egy változásbejegyzési nyomtatványt kell beküldeniük, de ehhez a könyvelőjük majd segítséget fog nyújtani.
 

  • 2022.10.11HR Fest 22 - Forgatókönyvek sűrűjében Újra jön a HR-világ legmeghatározóbb szakmai eseménye. Ősszel újra vár a HR Fest az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a gyors változásokra és a közeledő sötét felhőkre fókuszálunk. Neked van már forgatókönyved? Részletek Jegyek
  • 2022.10.11XIX. Magyar Munkajogi Konferencia Atipikus munkajogviszonyok, munkaszerződés és munkajogviszony tartalma, határozott idejű jogviszony sajátosságai. Milyen kihívásokkal kell a cégeknek jelenleg szembenézniük munkaügyi kérdésekben? Nem érdemes hiányoznia a XIX. Munkajogi Konferenciáról. Részletek Jegyek
  • 2022.10.13TÉR workshop - Legyél a teljesítményértékelés szakértője! Miről lesz szó? TÉR bevezetés lépései, szakmai újdonságok, legjobb gyakorlatok, működtetéssel kapcsolatos szakmai titkok. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részletek Jegyek
  • 2022.11.09Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében Jelentős munkaügyi adminisztratív feladat ősz elején - két irányelv átültetésével módosul a munka törvénykönyve. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kirúgással fenyegetik a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat

Több tanár is levelet kapott a tankerülettől, miszerint jogosulatlanul maradtak távol a munkától. Teljes cikk

Hivatalosan nem lesz őszi szünet

Hosszabb lesz a téli szünet, viszont központilag meghirdetett őszi szünet nem lesz, jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Teljes cikk

Feldolgozóipari kkv-k kaphatnak rezsitámogatást

Ha csökken a foglalkoztatottság, újabb munkahelymentő akcióterv indul - jelentette be az iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár. Teljes cikk