Visszatérhet a színlelt foglalkoztatás? A kata miatt újra kérdés lehet, ki vállalkozó és ki alkalmazott

A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója (kata) átalakításáról szóló tervezet visszahozná azt a lehetőséget, amelyre 2022 ősze óta sok vállalkozás vár: a katások újra nyújthatnának szolgáltatást üzleti ügyfeleknek.

A vállalati szféra képviselői pozitívan fogadták a javaslatot. Kerékgyártó Gábor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főközgazdásza kiemelte: a kamara üdvözli a tervezeteket, mert olyan problémákat orvosolnak, amelyekre 2022 ősze óta vár a piac. Az MKIK főközgazdásza szerint a rendelet nagy előnye a céges számlázás kinyitása mellett az is, hogy a megemelt adóösszeg révén a vállalkozóknak magasabb lesz a társadalombiztosítási (tb) jogosultságuk. Bár sokan csalódottak lehetnek a megnövekedett adóösszeg miatt, látni kell ennek az éremnek a másik oldalát, a magasabb tb-ellátási alapot is.

Hasonlóan kedvezően értékelte a helyzetet Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, aki elmondta: első olvasatban összességében támogathatónak tartják a tervezetet, mert az összhangban van a szövetség javaslataival. Az IPOSZ elnöke kiemelte, hogy a kata megőrzi az egyszerűségét, csökkenti a bürokráciát, így a vállalkozók a számlagyűjtés és adóadminisztráció helyett a tényleges munkára fókuszálhatnak. Németh László különösen pozitívnak nevezte, hogy a nyugdíjasok és a másodállásban dolgozók is katásodhatnak, ami érdemben hozzájárulhat a feketepiac és a feketeunka csökkenéséhez. Az IPOSZ ugyanakkor azt javasolja, hogy a fizetendő adót és a betegség miatt kieső időt arányosítsák a jövőben.

A 15 százalékos csábítás és a kockázatok

A kedvező változások mellett ugyanakkor komoly jogi és adózási buktatókra hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group tanácsadó cég partnere. A tervezet értelmében a céges bevételeket 15 százalékos adó terhelné, amelybe a tételes kata is beszámítható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy főállású katásnál évi 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne további tényleges adófizetési kötelezettség.

Bagdi Lajos rámutatott: ez az alacsony adóteher rendkívül vonzó lesz, ugyanakkor emiatt újra népszerűvé válhatnak azok a konstrukciók is, ahol a felek valójában munkaviszonyt váltanak ki vállalkozói szerződéssel.

A jogalkotó két szigorú korláttal próbálja megakadályozni a bújtatott foglalkoztatást:

• Munkáltatói tilalom: A katás nem szerezhet bevételt a jelenlegi munkáltatójától, valamint a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban a korábbi munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától.

• Bevételi korlát: Megszűnik a kata-státusz, ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a cégtől vagy annak kapcsolt vállalkozásától származik.

Mit vizsgál a NAV a gyakorlatban?

Bagdi Lajos szerint ezek a korlátok nem zárják ki, hogy más esetekben felmerüljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy ellenőrzés során nem a papírra vetett szerződés elnevezését, hanem a munkavégzés tényleges körülményeit mérlegeli.

A hatóság többek között a következőket vizsgálja:

• Ki gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot?

• Kötött-e a munkavégzés helye és ideje?

• Fennáll-e a személyes munkavégzési kötelezettség és a rendszeresség?

• A vállalkozó a céges eszközöket (laptop, telefon, autó) használja-e?

• Valóban a vállalkozó viseli-e a tevékenység gazdasági kockázatát?

Ha a NAV megállapítja, hogy a vállalkozói jogviszony valójában munkaviszonyt takar, a megrendelő cégnél utólagos közteherfizetés, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság merülhet fel, de a vállalkozót is sújthatja a kedvezményes adózási forma elvesztése. A Niveus szakértője szerint a kockázat különösen a szellemi munkakörökben – így az IT-szektorban, a marketingben, az adminisztrációban és a könyvelésben – lehet kiemelkedően magas.

Átalányadó vs. kata és a vitatott vagyonadó

A tervezet arra is lehetőséget ad, hogy az is kata-ra váltson, aki ugyanarra az évre korábban átalányadózást választott (a váltás a bejelentést követő hónap első napjával léphet életbe). Bagdi Lajos kifejtette: hogy egy átalányadózónak megéri-e váltani, az csak egyedileg, az éves bevétel, a költséghányad, a fő- vagy mellékállású státusz, valamint a céges bevételek arányának mérlegelésével dönthető el. Mindazonáltal a kata adózás egyszerűsége sok tízezer új adózó számára teheti ismét vonzóvá ezt az adónemet.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott csomag másik eleme a vagyonadó bevezetése, amelyről megoszlanak a vélemények. Németh László, az IPOSZ elnöke megjegyezte: a vagyonadó az iparosokat nem igazán érinti, de a társadalmilag igazságosabb teherviselés miatt fontos lépésnek tartják.

Kerékgyártó Gábor, az MKIK főközgazdásza ugyanakkor komoly aggályokat fogalmazott meg a vagyonadóval kapcsolatban. Elmondta: a kamara megérti a kormány igazságosabb közteherviselésre törekvő szándékát, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vagyonadó "nagyon nehéz műfaj". Rámutatott, hogy míg az 1990-es években még 12 OECD-országban volt vagyonadó, ez a szám mára 4-re csökkent, mert a gyakorlatban szinte lehetetlen olyan rendszert kialakítani, amely ne járna negatív gazdasági hatásokkal. Az MKIK főközgazdásza hangsúlyozta: ha a vagyonadó a vállalkozói működő tőkére (például gépsorokra és vállalati vagyonra) is kiterjed, az munkahelyeket és beruházásokat veszélyeztet. Ezért a kamara arra kéri a kormányt, hogy gondolja újra a működő vállalkozói vagyon adóztatását a káros gazdasági hatások elkerülése érdekében.

Kép forrása: magnific