Milyen következménye lehet a stressz elfojtásának?
A munkahelyi feszültség elfojtása kétszeresére növeli a szívroham kockázatát a férfiaknál - derült ki egy frissen közölt tanulmányból.
Azoknak viszont, akik nyíltan hangot adnak indulataiknak, nem kell a szívproblémák megemelkedett kockázatától tartaniuk - áll a Journal of Epidemiology and Community Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban, amely óva intett a problémák elkendőzésétől. "A féken tartott viták és az elfojtott feszültség erős kapcsolatban van a cardiovasculáris betegségekkel" - fogalmaztak a szerzők.
A Stockholmi Egyetem stresszkutató intézete által végzett kutatás során annak alapján csoportosították a részt vevő férfiakat, hogy miként reagálnak a konfliktusos helyzetekre: nem szólnak semmit, odébbállnak vagy később otthon adják ki dühüket.
Azoknál a férfiaknál, akik a konfliktus előli kitérést választották, háromszor nagyobb volt a veszélye annak, hogy szívrohamot kapnak vagy egyéb szívbetegség alakul ki náluk. Összességében a konfliktusokat valamilyen úton-módon elkerülőknél kétszer magasabb volt a szívinfarktus kockázata.
Azoknak viszont, akik szabad folyást adtak az őket ért sérelmeknek, és kiadták magukból a feszültséget, nem kellett, hogy megemelkedett kockázatokkal számoljanak.
A kutatásban részt vevő 2700 alany átlag életkora 41 év volt 1992-ben, amikor elkezdték a felméréseket. Akkor még egyikük sem szenvedett el szívrohamot, 2003-ra viszont már 47-en estek át infarktuson, vagy haltak meg valamilyen szívbetegség következtében.
A Stockholmi Egyetem stresszkutató intézete által végzett kutatás során annak alapján csoportosították a részt vevő férfiakat, hogy miként reagálnak a konfliktusos helyzetekre: nem szólnak semmit, odébbállnak vagy később otthon adják ki dühüket.
Azoknál a férfiaknál, akik a konfliktus előli kitérést választották, háromszor nagyobb volt a veszélye annak, hogy szívrohamot kapnak vagy egyéb szívbetegség alakul ki náluk. Összességében a konfliktusokat valamilyen úton-módon elkerülőknél kétszer magasabb volt a szívinfarktus kockázata.
Azoknak viszont, akik szabad folyást adtak az őket ért sérelmeknek, és kiadták magukból a feszültséget, nem kellett, hogy megemelkedett kockázatokkal számoljanak.
A kutatásban részt vevő 2700 alany átlag életkora 41 év volt 1992-ben, amikor elkezdték a felméréseket. Akkor még egyikük sem szenvedett el szívrohamot, 2003-ra viszont már 47-en estek át infarktuson, vagy haltak meg valamilyen szívbetegség következtében.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Vezetőképzés, csapatépítés dobpergéssel