Mindennapi kenyerünk - minimálbérért dolgoznak a pékek

A sütőipari dolgozók között nagyon nehéz dolga van a szakszervezetnek. Az alkalmazottak szétszóródtak, nagy részük kisvállalkozásokban dolgozik. A szakszervezeti munkára ennek ellenére szükség van, nem szabad elengedni a munkavállalók kezét - fogalmaz Dékán Jenő. Tény, hogy a privatizációs időszakban gombamód szaporodó sütőipari vállalkozások nem segítik helyzetüket, viszont a Magyar Pékszövetség partnernek bizonyult.

Dékán Jenő elmondta, hogy a jelenleg tapasztalható tőkekoncentráció során legtöbbször a magyar vállalkozókkal nehezebb a helyzetük, mint a külföldiekkel. Egyes hazai vállalkozásokat hidegen hagynak a jogszabályok, - különösképpen a Munka Törvénykönyve - becsapják a munkavállalókat, a szakszervezet nagyon sok munkaügyi perrel foglalkozik. Ezzel szemben a külföldiekkel korrektebb az együttműködés, igyekszenek betartani a magyar törvényeket.

Mint a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke elárulta, a multinacionális üzletláncok saját pékséget üzemeltetnek, amit nem különítenek el önálló termelő tevékenységként, így olcsóbban tudnak kenyeret előállítani, más kérdés, milyen minőségben. - Az esetleges veszteséget behozzák kereskedelmi tevékenységgel. Amíg a két tevékenység elkülönítésére nincs egyértelmű jogszabály, addig ezt tudomásul kell vennünk. Ezzel viszont egy kisvállalkozás nem tud versenyezni. Viszont rákényszerülnek arra, hogy esetenként ők is előállítási költség alatt adják el termékeiket. Elmondhatjuk, hogy a sütőipari cégek közel kilencven százaléka veszteséges, jó esetben nullszaldós. Ennek köszönhetően az utóbbi két-három évben több száz pékség szűnt meg, mely tény nem segíti a szakszervezet, a munkavállalók helyzetét - hangsúlyozta Dékán Jenő.

Mint a szakszervezeti vezető kitért rá, a sütőiparnak érdeke az áremelkedés, de soha nem olyan mértékű, mint a mostanában is hangoztatott húsz százalék. - Sok mindent rá lehet kenni a kenyérár emelkedésére, de ez valójában így is van. A kenyér árának egyharmada az anyagköltség, ugyanakkor az energia és egyéb költségeket, valamint a bérköltségeket is be kell építeni a termék árába - mondta Dékán Jenő. Hozzátette: a pékek minimálbérért dolgoznak, a segéd, és betanított munkások, a szakmunkások alapbére magasabb, de a többséget nem ők teszik ki. - A munkaadók azt mondják, amíg nem tudnak áremelést elérni, addig nincs megtermelt jövedelmezőségük, amiből béreket tudnának emelni. Azt még nem hallottuk - és azt hiszem, nem is fogjuk - hogy azért emelkedik a kenyér ára, mert magasabb fizetést akarnak adni a dolgozóknak - jegyezte meg.

Végezetül Dékán Jenő több külföldi példát említett, ami a magyar pékek számára hosszú ideig csak álom maradhat: pl. Németországban a pékek többségében éjszaka nem dolgoznak. Persze ott a technológiai színvonal is magasabb, ami ezt lehetővé teszi. A sütőipari dolgozók már azzal is elégedettek lennének, ha a vasárnapi kereskedelmi nyitva tartás korlátozásával legalább a szombat tényleges pihenőnap lenne, ezáltal egy nap a péknek is jutna. Hazánkban viszont a legtöbb pék éjszaka dolgozik, hogy reggel friss, ropogós legyen a kenyér, a kifli.