"Mit kíván a magyar dolgozó" - demonstrációra készülnek a szakszervezetek

A három konföderáció elnöke hétfőn, a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján azt is megerősítette, dolgoznak egy szorosabb együttműködés kialakításán, de ez egy többlépcsős folyamat.

Pataky Péter, az MSZOSZ, Székely Tamás, az Autonómok, és Varga László, a SZEF elnöke is kiemelte: a munka ünnepe alkalmából összeállítottak egy 12 pontból álló listát arról, mit szeretnének a magyar munkavállalók.

Az MSZOSZ elnöke kiemelte: sokszor elfelejtődik, hogy május elseje a munka, a munkát végző, a munkájából élő ember ünnepe, márpedig Magyarországon több millió ilyen ember van, akikről kevés szó esik. Május elsején foglalkozni kell az ő problémáikkal, ezért állítottak össze a konföderációk a 12 pontos követeléslistát "Mit kíván a magyar dolgozó" címmel. Pataky Péter szerint a magyar munkavállalók munkát, kenyeret és demokráciát szeretnének.

A munka kapcsán kifejtette, hogy annak nincs becsülete, a munkahelyeken bizonytalanság van, az emberek félnek, "így minden szélsőség megjelenik, amit a munkavállalók ellen el lehet követni". Példaként említette a jogalkotást, a munkáltatói, vezetői stílust, valamint azt az általános "mondást", hogy "ha valami nem tetszik, akkor hétfőn már nem kell bejönni". Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliek száma nő, a valódi munkaviszonyok száma csökken, megjelennek a sokkal bizonytalanabb foglalkoztatási formák, amelyek nem biztosítják a munkavállalóknak a kiszámítható, biztos megélhetést.

Szólt arról is, hogy a teljesítményhez képest a magyar munkabérek elmaradnak az európaiaktól, bár gond van a versenyképességgel, de a versenyképesség hiányának Pataki Péter szerint nem a magas munkabér az oka.

Székely Tamás, az Autonómok elnöke elmondta: a kenyér, mint második fontos jelszó, a kiszámíthatóságot is jelenti. A munkavállalók tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszert szeretnének, valamint kiszámíthatóságot a jogszabályok tekintetében.

Szerinte a rezsicsökkentéssel sok munkahely került veszélybe, de ezzel a kormány nem foglalkozik. A tavaly életbe lépett, új munka törvénykönyvében is számos olyan elem van, amely a munkavállalók "további pozícióvesztését" okozta, és hiányzik a kiszámíthatóság a kollektív szerződésekben, a munkaidő beosztásában, vagy a távolléti díj szabályozásában - hangsúlyozta Székely Tamás.

Varga László, a SZEF elnöke a harmadik jelszó, a demokrácia kapcsán a párbeszéd és az egyeztetés fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: a munka világát alapvetően befolyásoló szabályozásokat a kormány a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül fogadott el. Példaként említette a köztisztviselők bizalomvesztés miatti elbocsátását vagy szolgálati nyugdíjak "felrúgását".

Pataky Péter kérdésre válaszolva elmondta: a szakszervezeteknek az emberek érdekeit kell megjeleníteniük, a szakszervezeteknek nem pártok, érték- és programalapon működhetnek együtt politikai erőkkel.

Varga László kifejtette, hogy a 12 pontnak is része, hogy "a szakszervezetek szabadon bocsáttassanak, a párpolitika engedje szabadon azokat". A kormánnyal szeretnének tárgyalni és megállapodni a megfelelő fórumokon, emellett minden demokratikus erővel hajlandóak tárgyalni, de nem azért, hogy szövetséget kössenek, hanem hogy ők is formálni, alakítani, véleményükkel építeni tudják a pártok programjait.

Pataky Péter szintén kérdésre válaszolva a szakszervezeti együttműködés kapcsán kifejtette: dolgoznak azon, a folyamat sok lépcsőből áll. Kifejtette: a 3 szövetségnek összesen több mint 60 tagszervezete van, és közös döntés kell arról, hogy milyen formában valósítsák meg az együttműködést.

Kiemelte: az a céljuk, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom és a munkáltatók számára is megkerülhetetlenek legyenek.