MSZOSZ-kongresszus - elfogadhatatlan a reálbérek csökkenése

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) programjában prioritást kap a foglalkoztatás bővítése - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vitaindítójában a szövetség tisztújító és a következő négy évre szóló programelfogadó kongresszusán pénteken.

Hozzátette: nem értenek egyet azzal, hogy az atipikus formák elterjesztése növeli a foglalkoztatást, a kölcsönzött munkaerő kiszolgáltatott helyzetet teremt a munkavállalók esetében, ehelyett a fenntartható, tisztes megélhetést biztosító munkahelyek kialakítását támogatják.

Pataky Péter felszólalásában kiemelte: a munkavállalókat megfelelő tudással, képzettséggel lehet versenyképessé tenni, ehhez pedig elengedhetetlen a képzés, szakképzés, oktatás átalakítása.

Az MSZOSZ elnöke szerint nagyobb súlyt kell kapniuk a reálfolyamatoknak, újra kell gondolni a szabadpiac működését, a piac, az állam és a szabályozás szerepét nemzeti és nemzetközi szinten.

A hazai környezetet értékelve kiemelte: 2006-2008. között a konvergenciaprogram jegyében működött az ország, a szakszervezetek kárenyhítés céljával tárgyaltak, illetve tiltakoztak. 2008-2010 között a szakszervezetek válságkezelő programot kezdtek végre hajtani, és 2010. májusától új hatalomgyakorlási stílussal találták magukat szembe.

Az MSZOSZ a programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: az alapvető értékeket rögzítik, vagyis azt, hogy a szakszervezet azoknak az érdekeit képviseli, akiknek nincs más tulajdonuk, mint a munkaerejük, tudásuk, képességeik, és ezeket viszik a piacra.

A beszámolási időszakról szólva Pataky Péter kiemelte: a nehéz helyzet ellenére az elmúlt négy év eredménye, hogy a párbeszéd intézményét fenn tudták tartani. Kijelentette: fel kell építeni az erős, autonóm párbeszéd rendszerét, és meg kell tartani egy hatékony országos háromoldalú egyeztetést.

Ha hatékony érdekképviseletet akarnak végezni, a szakszervezeteknek a szétdarabolását meg kell szüntetni - tette hozzá.

Nyilatkozat: elfogadhatatlan a reálbérek csökkenése

A kongresszuson elhangzottak szerint elfogadhatatlan a reálbérek csökkenése és a törvények, valamint a kollektív szerződések alapján járó tisztességes jövedelmek visszamenőleges megadóztatása, tiltakoznak a jogbiztonságot támadó törvénymódosítások ellen.

A hat pontból álló nyilatkozatot szombaton délelőtt fogadták el. Ebben a kongresszusi küldöttek leszögezik: alapvető változásokra van szükség a gazdaság- és társadalompolitikában, a közteherviselésben, de ezeket a változtatásokat csak akkor támogathatják, ha azok valódi egyetértésen alapulnak, és a munkájukból élők és a nyugdíjasok jobb életminőségét szolgálják.

"A nemzeti együttműködés rendszere akkor lesz több üres jelszónál, ha a kormányzó párt megváltoztatja az érdemi egyeztetést teljes mértékben nélkülöző eddigi parlamenti és kormányzati gyakorlatot" - olvasható a dokumentumban.

A nyilatkozatban leszögezik: az "egykulcsos és arányos személyi jövedelemadó" igazságtalanul és aránytalanul rendezi át a jövedelmeket a magas keresetűek javára, a munkából élő nagy többség kárára, és az adóváltozások negatív hatását tovább növeli a munkavállalók járulékterhének emelése.

"Meggyőződésünk, hogy egy munkavállaló sem érzi úgy, hogy jobban jár, ha a söralátéten elférő adóbevallásából azt látja, hogy jelentősen csökkent a jövedelme" - írták. A kongresszus követeli, hogy az átalakítás terheit méltányosan osszák meg a különböző társadalmi csoportok között.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a különadókat hosszabb távon a bérből és fizetésből élők, a fogyasztók fogják megfizetni, ezért olyan társadalompolitikát sürgetnek, amely "az esélyegyenlőséget nemcsak a törvényekben fogalmazza meg, hanem azt az élet minden területén a gyakorlatban érvényesíti".

A nyilatkozatban jelzik: elfogadhatatlan a reálkeresetek csökkenése: szükségesnek és lehetségesnek tartják olyan bérmegállapodások létrehozását, amelyek megakadályozzák ezt.

Emellett azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek a nyugdíjrendszer átalakításáról, mivel a küldöttek "elutasítják a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékainak tisztázatlan feltételekkel történő visszatartását, a magánpénztári ág elleni támadást, a rendszer-átalakításnak nevezett, kizárólag költségvetési indokú akciókat". Meggyőződésük szerint szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, de az - álláspontjuk szerint - "nem eredményezheti a jelen és a jövő nyugdíjasai életminőségének romlását".

A nyilatkozatban rögzítik: "semmilyen különadó, költségvetési átalakítás nem tud tartós egyensúlyt létrehozni, ha a foglalkoztatás belátható időn belül számottevően nem nő", ezért szükségesnek tartják, hogy új, adózó munkahelyek jöjjenek létre, és elsősorban ettől növekedjen a foglalkoztatás. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy "a jövő évi költségvetés tervezetéből, az adórendszer várható hatásaiból nem látszik, hogy ez a folyamat beindulhatna".

Mint írták, a küldöttek "aggodalommal figyelik azt a politikai gyakorlatot, amelyet a kormányzó párt folytat", és tiltakoznak az európai joggyakorlattal is ellentétes, jogbiztonságot támadó törvénymódosítások ellen, amelyek a józan észnek és a jó erkölcsnek is ellentmondanak. "Elfogadhatatlannak tartjuk a törvények és kollektív szerződések alapján járó tisztességes jövedelmek visszamenőleges megadóztatását" - írták.

A kongresszus ezért összefogásra és közös cselekvésre hívja fel a szakszervezetek tagságát, a még nem szervezett dolgozókat és a nyugdíjasokat, hogy az összefogás erejére, a szolidaritáson alapuló együttműködésre támaszkodva alakítsák ki a munkavállalók szervezett és eredményes érdekvédelmét. "Szükséges és elodázhatatlan a szervezeti integráció annak érdekében, hogy mind országos, mind ágazati szinten még hatékonyabb és eredményesebb szakszervezetek legyenek Magyarországon" - szögezte le a dokumentum.

Ismét Pataky Pétert választották elnöknek

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége VII. kongresszusa szombaton megválasztotta a szövetség régi-új tisztségviselőit, a küldöttek ismét Pataky Pétert választották elnöknek.

A kongresszusi küldöttek az MSZOSZ elnökének Pataky Pétert, alelnökének Hernádvölgyi Andreát, a Gazdasági Ellenőrző Bizottság elnökének pedig Rajcsányiné Gróf Gabriellát választották meg. Valamennyien a korábbi ciklusban ugyanezt a tisztséget töltötték be - tette hozzá.