Munkaerőhiánnyal fog küzdeni egész Európa

Régió szerinti bontásban még ijesztőbbek az adatok, különösen ami keleti-európai statisztikákat illeti: a jelenlegi népességszám egyszerű újratermeléséhez átlagosan 2,1 gyermeknek kellene születnie egy pártól, de az európai átlag jelenleg 1,5 gyerek. Ez azonban úgy jön ki, hogy míg az Egyesült Királyság, Franciaország és a skandináv államok a kicsit biztatóbb kétgyerekes átlagot hozzák, addig Németországban, Spanyolországban és Kelet-Európa legnagyobb részében 1,4 alatt van az átlag.

Az intézet nemcsak a gyermekáldási adatokat, hanem további 23 szociális és gazdasági mutatót is vizsgált, köztük az életkor szerinti megoszlást, az álláskilátásokat, és a környezetszennyezést. Kimutatta, hogy a skandináv országok, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország nyugati fele, Svájc, Szlovénia, Ausztria és Franciaország pezsgő és dinamikus gazdasági fejlődésre számíthat; szemben Lengyelországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal, valamint Dél-Spanyolországgal, Dél-Olaszországgal és Kelet-Németországgal, ahol meglehetősen borúsak a kilátások. Budapest, Prága, Pozsony és közvetlen vonzáskörzeteik azonban természetesen kedvezőbb helyzetben vannak.

A balti államok, Ukrajna, Belarusz, valamint egyes bolgár, román, lengyel és keletnémet régiók számíthatnak a lakosság legnagyobb arányú elvándorlásával, ezekben 2030-ig 12-18 százalékkal csökkenhet a népesség. A Kelet-Európából történő elvándorlás a fenti tényezők mellett a minimálbérek közötti jelentős különbségekből adódik: miközben Franciaországban és a Benelux-államokban 1300-1500 euró körül van a legalacsonyabb havi bér, Lengyelországban csak 247, Csehországban 288 euró, Bulgáriában pedig mindössze 92 euró. Igaz, a keleti országokban lényegesen gyorsabb ütemben emelkednek a bérek.

Napi Online