Munkahelyi konfliktushoz vezethet, ha nem lesz megállapodás a béremelésekről

Mindhárom tárgyalófél megállapodást akar, de különböző javaslatokkal: a kormány 4-5 százalékos - infláció mértékű - emelést lát szükségesnek, ami a nettó reálkeresetek szinten tartását eredményezheti. A munkáltatók szerint most nincs szükség béremelésre, fél év múlva, ha kikristályosodnak a gazdasági folyamatok, akár visszamenőleg is megállapodást lehet kötni a bérekről. A munkavállalók a reálkeresetek növelését szeretnék, ezért 80 ezer forintos minimálbérre tettek javaslatot. Az elmúlt évben 4,8 százalékkal csökkent a bérek vásárlóértéke. Az idén az első nyolc hónapban 0,3 százalékkal nőttek ugyan a reálkeresetek, de ez az emberek számára nem igazán érzékelhető.

Az országos bértárgyalások pénteken folytatódnak. Borsik János szerint ha nem lesz megállapodás, és ajánlás nélkül kezdődnek el a helyi bértárgyalások, a szakszervezetek radikalizálódhatnak, ami munkahelyi konfliktusokhoz vezethet.

Az elnök emlékeztetett: a legsúlyosabb problémát a bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzet okozza. 2005 novemberében hároméves megállapodást kötöttek a minimálbérek és a szakmunkás-bérminimum emeléséről, de az idén ezekről újra tárgyalni kell. Az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal minden évben sikerült megállapodást kötni a bérajánlásról, ami beépült a helyi bérajánlásokba is. A minimálbérrel együtt mozgott a 120-125 százalékkal magasabb szakmunkásbér-minimum, ezt a gyakorlatot a szakszervezeti álláspont szerint a kedvező tapasztalatok miatt folytatni kell.

A pénzügyi válságra kitérve Borsik János elmondta, hogy az építőiparban, informatikában, autógyártásban már mutatkozik a gazdasági recesszió, ami a beszállítóknál és a közepes vállalkozóknál okoz majd leginkább gondot.

Hozzátette: az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy az európai és amerikai mintához hasonlóan a magyar állam "majdhogynem kezesként" nyújtson segítséget a bankoknak. Borsik János megfogalmazása szerint "a jelenlegi átláthatatlan, ellenőrizhetetlen banki műveletekre állami segítséget rávinni nem szabad." A magyar bankrendszer működésének ellenőrzése nem kielégítő, meg kell változtatni, szigorítani a bankok, pénzintézetek működési feltételeit, és csak ezt követően lehet állami segítséget nyújtani.