Munkástanácsok: csökken a reáljövedelem 2013-ban
Munkástanácsok szerint bár vannak pozitív elemei a jövő évi költségvetésről pénteken benyújtott törvényjavaslatnak, 2013 nem a munkavállalók éve lesz költségvetési szempontból, míg az Autonómok szerint "álomszerű" és instabil büdzsét vetít előre a tervezett költségvetés.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke "álomszerűnek, bizonytalannak és instabilnak" nevezte a 2013-as büdzsét. Hétfőn az MTI-nek kifejtette: egyes elemeket alul-, míg másokat túlbecsül a kormány. Utóbbira példaként említette, hogy a kabinet - a szakértőknél lényegesen optimistábban - 1,6 százalékos gazdasági bővüléssel számol jövőre. Az elnök szerint ennek a tényszámok ellentmondanak, a beruházások alakulása sem támasztja alá a kormány optimizmusát.
Borsik János szerint a beruházások visszaesésének oka a tárgyalások "halogatása" a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. Az elnök szerint a kormány belső fogyasztás növekedésére vonatkozó várakozása is túlzottan optimista, mivel az embereknek már nincsenek tartalékaik, és a különadók, valamint az új adók is őket terhelik.
A munkaerőpiac kapcsán azt mondta, hogy annak felvevőképessége romlik, a beruházások elmaradásával pedig nem jönnek létre új munkahelyek. Az új Munka törvénykönyve sem segíti a foglalkoztatás bővülését Borsik János szerint, emellett könnyebbé, olcsóbbá, és gyorsabbá teszi az elbocsátást.
A foglalkoztatás és a gazdaság bővülésének egyaránt gátja az egykulcsos adórendszer - vélekedett az ASZSZ elnöke, hozzátéve, hogy a kormány 2013-ra vonatkozó 4,2 százalékos inflációs célja is túl optimista. Ehelyett inkább 5,5 és 6 százalék közötti drágulással lehet számolni, ami egyértelműen csökkenti a reálkereseteket, a bérek és nyugdíjak vásárlóértékét, és így a belső fogyasztást - vélekedett.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte: a költségvetés alapvető céljaival - miszerint az államadósságot csökkenteni kell a költségvetési egyensúly megtartása mellett - egyetértenek, ugyanakkor ezek az alapcélok kihatnak a munkaerő-piacra is.
Az elnök szerint pozitívum a lakástámogatási rendszer bővítése, ugyanakkor ezt is csak a felső középosztály veheti igénybe, az átlagos munkavállalók nem. A Munka törvénykönyvének változásai is rontják az átlagos munkavállaló alkupozícióját, a jövedelmi különbségek pedig tovább nőnek - vélekedett.
Palkovics Imre elmondta: egyet lehet érteni a nagy profittal rendelkező multik megadóztatásával, azonban véleménye szerint kedvezményt kellene adni azoknak a nagy cégeknek, amelyek a megtermelt profitot beruházásokba forgatják vissza, mivel ez a foglalkoztatásra is pozitív hatással lenne.
A jelenlegi válság, és a költségvetési szükségszerűségek rövidtávon nem hoznak előnyt a munkavállalóknak, így 2013 költségvetési szempontból nem a munkavállalók éve lesz, és a reáljövedelem is csökken - mondta Palkovics Imre. Hozzátette, hogy egy kiegyensúlyozott költségvetés gazdasági növekedést, és később foglalkoztatás-bővülést hozhat.
Borsik János szerint a beruházások visszaesésének oka a tárgyalások "halogatása" a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. Az elnök szerint a kormány belső fogyasztás növekedésére vonatkozó várakozása is túlzottan optimista, mivel az embereknek már nincsenek tartalékaik, és a különadók, valamint az új adók is őket terhelik.
A munkaerőpiac kapcsán azt mondta, hogy annak felvevőképessége romlik, a beruházások elmaradásával pedig nem jönnek létre új munkahelyek. Az új Munka törvénykönyve sem segíti a foglalkoztatás bővülését Borsik János szerint, emellett könnyebbé, olcsóbbá, és gyorsabbá teszi az elbocsátást.
A foglalkoztatás és a gazdaság bővülésének egyaránt gátja az egykulcsos adórendszer - vélekedett az ASZSZ elnöke, hozzátéve, hogy a kormány 2013-ra vonatkozó 4,2 százalékos inflációs célja is túl optimista. Ehelyett inkább 5,5 és 6 százalék közötti drágulással lehet számolni, ami egyértelműen csökkenti a reálkereseteket, a bérek és nyugdíjak vásárlóértékét, és így a belső fogyasztást - vélekedett.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte: a költségvetés alapvető céljaival - miszerint az államadósságot csökkenteni kell a költségvetési egyensúly megtartása mellett - egyetértenek, ugyanakkor ezek az alapcélok kihatnak a munkaerő-piacra is.
Az elnök szerint pozitívum a lakástámogatási rendszer bővítése, ugyanakkor ezt is csak a felső középosztály veheti igénybe, az átlagos munkavállalók nem. A Munka törvénykönyvének változásai is rontják az átlagos munkavállaló alkupozícióját, a jövedelmi különbségek pedig tovább nőnek - vélekedett.
Palkovics Imre elmondta: egyet lehet érteni a nagy profittal rendelkező multik megadóztatásával, azonban véleménye szerint kedvezményt kellene adni azoknak a nagy cégeknek, amelyek a megtermelt profitot beruházásokba forgatják vissza, mivel ez a foglalkoztatásra is pozitív hatással lenne.
A jelenlegi válság, és a költségvetési szükségszerűségek rövidtávon nem hoznak előnyt a munkavállalóknak, így 2013 költségvetési szempontból nem a munkavállalók éve lesz, és a reáljövedelem is csökken - mondta Palkovics Imre. Hozzátette, hogy egy kiegyensúlyozott költségvetés gazdasági növekedést, és később foglalkoztatás-bővülést hozhat.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?