Nagy a baj - Óriási az orvoshiány a fővárosban és Pest megyében

Nincs két egészségügyre, egy államira és egy magánellátásra elegendő orvos és szakdolgozó Magyarországon, egyre sem nagyon – hívta fel a figyelmet Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke az Economx szerint.

A szakember a napokban rámutatott, hogy az országban 940 praxis betöltetlen, és egy év alatt 114-gyel nőtt az üres praxisok száma. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint 2025. január 1-től újabb hét praxisban nem lesz háziorvos. Pest megyében a legrosszabb a helyzet, 247 üres praxist regisztráltak, a második helyen Budapest áll 191 üres praxissal.

2025 januárjában ezek a legnagyobb alapellátó orvoshiánnyal küzdő térségek:

• Bács-Kiskun vármegyében 48 praxis üres; 
• Békés vármegyében 66 praxis üres;
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 104 praxis üres;
• Fejér vármegyében  53 praxis üres;
• Győr-Moson-Sopron 71 praxis üres;
• Pest vármegyében 247 praxis üres;
• Budapesten 191 praxis üres;
• Somogy vármegyében 51 praxis üres;
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 74 praxis üres;
• Vas vármegyében 70 praxisban nincs orvos.

A KSH adatai szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos látta el a háziorvosi szolgálatot, létszámuk 144-gyel csökkent 2022 óta. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 40 fővel több, 1710 lakos jutott, ami azt jelenti, hogy nagyon leterheltek a rendelők.

Emellett az egészségügyben 8400 állás betöltetlen maradt, a felére szakdolgozókat, a negyedére orvosokat vártak. Az adatok szerint az orvosi állások 4,3, a szakdolgozói állások 3,7 százaléka volt üres. A legtöbb orvos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében hiányzott, a legkevesebb Baranya vármegyében.

Az OECD felmérése szerint 2021-ben Magyarország összes egészségügyi kiadásának negyedét a lakosság a saját zsebéből fizette, ez az arány jelentősen meghaladja a 15 százalékos uniós átlagot.

fotó: unsplash

• A dolgozó orvosok száma Magyarországon 2005 és 2023 között