Nagyott ugrott a brit munkanélküliség

A brit statisztikai hivatal szerdai közleménye szerint augusztus végén 1,79 millió volt a bejegyezett állástalanok száma, 164 ezerrel több, mint a nyár elején. Ez a legnagyobb háromhavi növekedés 1991 óta.

A hivatalosan kimutatott munkanélküliségi arány a júniusi 5,2 százalékról 5,7 százalékra emelkedett augusztusig: a növekedés üteme 1991 óta a leggyorsabb volt, az 5,7 százalék pedig nyolcéves rekord.

Az éves összevetésű nominális átlagjövedelem-emelkedés 3,4 százalékos volt, öt éve a legalacsonyabb ütemű. A bérnövekedés már a vizsgált három hónapban is elmaradt a teljes kosárra számolt éves inflációtól.

A brit infláció azóta - főleg a jelentős energiaár-emelések miatt - meredeken tovább gyorsult: a héten közzétett új adatsor szerint tizenkét havi összevetésben 5,2 százalék volt a fogyasztóiár-emelkedés szeptemberben, az augusztusban mért 4,7 százalék után. Ennek ellenére a Bank of England is részt vett a világ mértékadó központi bankjainak múlt heti, egyeztetett alapkamat-csökkentésében, a maga részéről is fél százalékos enyhítéssel, 4,50 százalékra - tekintettel a pénzügyi piaci nehézségekre és a gazdaság visszaesésének veszélyére -, noha maga is azt jósolta, hogy az infláció a következő egy-két hónapban még gyorsulni fog, mielőtt lassulásnak indulna.

A kormány által a Bank of England - a brit jegybank - számára elérendő célként kitűzött inflációs ütem 2 százalék.

Londoni elemzők szerint a munkanélküliek száma karácsonyig elérheti a súlyos recessziós időszakokra jellemző kétmilliós lélektani határt, és vannak olyan előrejelzések, hogy jövő év végéig akár hárommillió állástalan is lehet Nagy-Britanniában.

A brit gazdaság hirtelen megtorpanása alaposan kedvét szegte a korábban tömegesen érkező kelet-európai munkavállalóknak.

Munkaközvetítő ügynökségek, valamint a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) szakértői a sajtónak nemrégiben arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban 70 százalékkal zuhant a Nagy-Britanniában munkát vállalni hajlandó kelet-európai EU-állampolgárok száma. A kelet-európaiak tömeges bevándorlási folyamatának hirtelen megtörését, sőt visszafordulását független londoni elemzők is jó ideje jelzik.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet már a nyár elején közölte, hogy felmérése szerint a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett 800 ezer kelet-európai fele hazament, és ezzel együtt meredeken csökken az újonnan érkezők száma. Ennek egyik fő oka, hogy londoni elemzők a brit gazdaságra igen komor közeljövőt jósolnak.

A Centre for Economics and Business Research gazdaságelemző központ legutóbbi előrejelzése "legalább 15 havi recessziót vagy stagnálást" valószínűsített Nagy-Britanniában.

A Brit Iparszövetség (CBI) nemrég kiadott friss - és meredeken rontott - előrejelzése szerint a brit gazdaság máris a recesszió "kezdeti szakaszában jár": bruttó kibocsátási értéke az idei harmadik negyedévben az előző negyedévről valószínűleg 0,2 százalékkal csökkent, és tovább 0,1 százalékos GDP-visszaesés jósolható a negyedik negyedévre.

A CBI a 2009 egészére szóló brit GDP-növekedési prognózisát igen meredeken, az eddigi 1,3 százalékról 0,3 százalékra rontotta; ez 1992 óta a leglassabb éves növekedés lenne az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban.

A pénzügyi válság miatt Nagy-Britanniában ismét elkezdődhet az eszmecsere arról, hogy bevezessék-e az országban az eurót, vélte szerdán egy német lapinterjúban Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport (Eurogroup) elnöke.

Juncker a Rheinischer Merkur című német lapnak elmondta: az euróövezeten kívül lévő országoknak - mint például Nagy-Britanniának - sokkal nehezebb megfelelő megoldást találniuk a jelenlegi pénzügyi válságra.

Ez egyes országokban ösztönzést adhat az euró bevezetéséről szóló vita újraindításának. Ha elcsitul a vihar, akkor a briteknek érdemes lesz elgondolkodniuk azon, hogy nem lenne-e jobb az unió valamennyi testületében egyenrangú félként képviseltetniük magukat - mondta.