Nehéz volt a magyar érettségi

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében elmondta: a szövegértési feladat nem volt álfeladat, a kérdések sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek.

Arató László az első feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás. Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán "a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít" a szövegben is említett "szakmabelieknek", az irodalomtudományban járatosabb diákoknak - fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult - jegyezte meg az elnök.

Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.

Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal - s nem először - a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés - jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak - fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik.

"Az idő a miénk!" című feladat igen jó, mert végre - szemben sok év hasonló feladataival - valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni - állapította meg. Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától - jelezte.

Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni - mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését - írta.

Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent - mutatott rá Arató László.