Nem felel az igazságszolgáltatás előtt a jogtalan elbocsátásokért Gergényi

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa június 30-án akarta tárgyalni Gergényi Péter ügyét, de betegségére hivatkozva akkor sem jelent meg a tárgyalóban. A bíróság tegnapra és mára tűzte ki az újabb határnapokat, Gergényi pedig hétfőn jelezte: egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy részt vegyen a tárgyaláson.

"A törvény szerint a szolgálati visszaélés vétsége akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, a Gergényi, valamint egykori vezetőtársa ellen indított eljárást azonban megszüntetik, mert a büntető törvénykönyv 124. paragrafusa alapján nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt" - mondták el a Magyar Hírlapnak a katonai bírósági források. Gergényit a tavaly mentették fel beosztásából, aki sikerrel kérte felmentési idejének két hónappal történő csökkentését, így október 30-án lejár az az egy esztendő, amíg a volt rendőrfőkapitány bűnösségét kimondhatná a bíróság.

Gergényit korábban egy állásából kirúgott rendőr, Rónyai Péter feljelentette, miután jogellenesen elbocsátották a BRFK akciócsoportjától, majd jogerős bírósági ítélet ellenére fél évig nem vették vissza. Rónyai tavaly májusban visszakerült beosztásába, de egy nappal később indoklás nélkül áthelyezték fogdaőrnek. Rónyai Péter története nem egyedüli, további hét rendőrrel jártak el így Gergényiék.

A Budapesti Katonai Ügyészség összevonta a feljelentéseket, és vádat emelt az elöljárók ellen. Ács Tibor, a vádhatóság szóvivője a Magyar Hírlapnak kifejtette: a törvény alapján katonai vétséggel vádolt elkövető ellen végül akkor is megszüntetik az eljárást, ha első fokon elmarasztalják, fellebbez a határozat ellen, és az ügyében hozott másodfokú, jogerős verdiktet a szolgálati viszonyának megszűnésétől számított egy éven túl mondaná ki a bíróság.

Magyar Hírlap