Nem jó megoldás a nyugdíjkorhatár-emelése
Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek az átlagéletkor növekedésére hivatkozva a nyugdíjkorhatár emelése mellett döntöttek - olvasható a napi.hu oldalon abban a cikkben, mely rámutat, hogy ez az intézkedés nem fogja megoldani a nyugdíjproblémát.
George Osborne, a londoni kormány pénzügyminisztere nemrégiben bejelentette, hogy a korábban előre jelzettnél gyorsabban emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az a generáció, amely a költségvetési hiány csökkentésének legnagyobb terheit viseli, gondjai vannak az otthonteremtéssel, miközben nehezen talál munkát, tovább dolgozik azért, hogy megfelelő nyugdíjjogosultságot szerezzen. A Financial Times szerint ez azonban csak a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy a jómódúak és a szegények várható életkorának különbsége, továbbá egészségi állapotuk eltérése miatt a korhatáremelés a szociális feszültségek erősödéséhez vezethet. És nem csupán a nagyon szegények kerülnek a vesztes oldalra, hanem az anyagi gondokkal küszködő középosztálybeliek is.
Szakértők szerint 68 éves korukra az emberek kétharmadának van valamilyen betegsége. Feltételezve, hogy nő a nyugdíjkorhatár, amivel párhuzamosan az emberek átlagos egészségi állapota is javul valamelyest, egyre nagyobb lesz a különbség - vagy legalábbis nem csökken a jelenlegi eltérés - a rossz egészségi állapotban nyugdíjba vonuló gazdagabb és szegényebb emberek száma között. Ez az összefüggés azt sejteti, hogy amit a kormányok a korhatár emelésével megspórolnak a nyugdíjkasszában, azt elvesztik a szociális kiadások növekedésén. Tovább kell ugyanis fizetniük az egészségi állapotuk miatt munkanélkülivé váló emberek munkanélküli segélyét, illetve egészségügyi támogatását. A hosszabb munkában töltött idő miatt bonyolultabb feladattá válik az emberek navigálása a munkaerőpiacon. Különösen azok esetében lehetnek gondot - elsősorban a fizikai munkát végzőkről lehet szó -, akik nehezen maradhatnak korábbi állásukban 60 éves koruk felett.
www.napi.hu
George Osborne, a londoni kormány pénzügyminisztere nemrégiben bejelentette, hogy a korábban előre jelzettnél gyorsabban emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az a generáció, amely a költségvetési hiány csökkentésének legnagyobb terheit viseli, gondjai vannak az otthonteremtéssel, miközben nehezen talál munkát, tovább dolgozik azért, hogy megfelelő nyugdíjjogosultságot szerezzen. A Financial Times szerint ez azonban csak a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy a jómódúak és a szegények várható életkorának különbsége, továbbá egészségi állapotuk eltérése miatt a korhatáremelés a szociális feszültségek erősödéséhez vezethet. És nem csupán a nagyon szegények kerülnek a vesztes oldalra, hanem az anyagi gondokkal küszködő középosztálybeliek is.
Szakértők szerint 68 éves korukra az emberek kétharmadának van valamilyen betegsége. Feltételezve, hogy nő a nyugdíjkorhatár, amivel párhuzamosan az emberek átlagos egészségi állapota is javul valamelyest, egyre nagyobb lesz a különbség - vagy legalábbis nem csökken a jelenlegi eltérés - a rossz egészségi állapotban nyugdíjba vonuló gazdagabb és szegényebb emberek száma között. Ez az összefüggés azt sejteti, hogy amit a kormányok a korhatár emelésével megspórolnak a nyugdíjkasszában, azt elvesztik a szociális kiadások növekedésén. Tovább kell ugyanis fizetniük az egészségi állapotuk miatt munkanélkülivé váló emberek munkanélküli segélyét, illetve egészségügyi támogatását. A hosszabb munkában töltött idő miatt bonyolultabb feladattá válik az emberek navigálása a munkaerőpiacon. Különösen azok esetében lehetnek gondot - elsősorban a fizikai munkát végzőkről lehet szó -, akik nehezen maradhatnak korábbi állásukban 60 éves koruk felett.
www.napi.hu
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról