Nem segíti a hátránnyal indulókat az új szakképzési rendszer

A Kecskeméti Főiskola a Mercedes-Benz-gyárral közösen szeptembertől a járműmérnöki szakon duális felsőoktatási képzést indít el. Ez azt jelenti, hogy a főiskolán alapszakon tanuló hallgatók egy kis alapozás után felváltva egy hetet a tanműhelyben, egy hetet az iskolapadban töltenek. Majd három hét gyakorlat következik a gyárban. A cél, hogy az elméletet azonnal át lehessen ültetni a gyakorlatba. A Mercedeshez bekerülni nem egyszerű, a 150 középiskolás jelentkezőből ugyanis harminc diákot vesznek fel többkörös kiválasztás alapján. A napokban a fiatalok kiválasztási napon vettek részt, amit egy strukturált felvételi követ. Itt a jelentkezőkkel elbeszélgetnek, online tesztet töltetnek ki, és gyakorlati tudásukat is tesztelik. A Mercedes-Benz hasonlóan gondosan jár el a szakmunkásképzésben is: a felvételi ebben az esetben is többkörös. A szakoktatók elbeszélgetnek a gyerekekkel, felmérik az alapkészségeiket, még azt is, mi a hobbijuk, milyen a családi hátterük. Nem véletlenül: a modern versenyképes gazdaságban átalakul ugyanis az egyes foglalkozásokban a feladatok, az elvárt készségek jellege. Előtérbe kerülnek a kooperációval, a kritikai gondolkodással, az információk hatékony feldolgozásával kapcsolatos készségek, egyre fontosabb az együttműködési képesség, alkalmazkodóképesség, kommunikációs képesség. Ezért a Mercedes a duális képzésébe alap- és felsőfokon is olyan diákokat fogad be, akik képesek a gyorsan változó piaci körülményekhezi, vagyis jó alapkészségeik vannak.

A németországihoz hasonló - a Mercedes-Benz-gyár által is támogatott - duális rendszer a felsőoktatásban jól működhet, azonban Magyarországon a kormány ezt a rendszert nemcsak a felsőfokú, hanem a szakmunkásképzésbe is bevezeti. A szakemberek szerint azonban a német duális rendszer a szakmunkásképzésben nem így néz ki. A német fiatalok ugyanis az általános iskolában sokkal több közismereti tárgyat és nyelvet tanulnak, mint a magyarok, ezért jóval stabilabb alapokra épül a duális rendszerben a gyakorlatorientált vállalati képzés.

A Népszabadság írása arra mutat rá, hogy a problémát nem az okozza, hogy a vállalat beszáll a képzésbe, hanem az, milyen állapotban van a gyerek, amikor elkezd a duális rendszerben szakmát tanulni. Nemzetközi összehasonlító mérések azt mutatják, Magyarországon nagyon erős szelekciós mechanizmusok működnek az oktatási rendszerben, az iskola nem csökkenti, hanem növeli az otthonról hozott hátrányokat. A szakmunkásképzésbe pedig jellemzően a szegény, elesett családok gyerekei kerülnek rossz általános iskolákból, hiányos alapismeretekkel.

Népszabadság