"Nem tiltotta meg senki, hogy szabadon nyilatkozzanak a pedagógusok"

Az ellenzéki politikus előző nap azt mondta: a Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint az új köznevelési törvénnyel a kormányzat gyakorlatilag megtiltotta a pedagógusoknak, hogy nyilatkozzanak a problémákról. A DK országos tanácsának elnöke úgy fogalmazott: az új közoktatási rendszer lényege, hogy a kormány központilag akarja irányítani az iskolákat. Ezt az is jelzi, hogy Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár nevezi ki az összes iskolaigazgatót az országban - közölte.

A nyilatkozatra reagáló közleményben az államtitkárság idézte a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely rögzíti: "a pedagógus kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel".

Mint kiemelték: az idézett bekezdés azt jelenti, hogy a bizalmas vagy minősített adatok nem hozhatók nyilvánosságra és nem használhatók fel. Ez a szabály nemcsak a köznevelési rendszerben, de a közszolgálat egészében és az üzleti szférában is kötelező a munkavállalókra nézve. A köznevelési államtitkárság szerint eddig egyetlen ellenzéki politikai erő sem emelt szót amiatt, hogy a titoktartási kötelezettség sértené a gazdasági társaságok alkalmazottainak szabadságjogait.

Kitértek a törvény azon pontjára is, amely szerint "a kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra".

Ez a bekezdés a közlemény alapján azt jelenti, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai nyilatkozataikkal nem sérthetik meg például a gondjaikra bízott gyermekek és szüleik személyiségi jogait, személyes adatait nem hozhatják nyilvánosságra és azokat - a jogszabályokban rögzített kivételektől eltekintve - senkinek sem adhatják át. Vagy például az intézményvezetők nem tehetnek beosztottjaikra vonatkozóan jogsértő nyilatkozatokat - sorolták.

Kifejtették: a kar és a közszolgálat érdekeinek sérelme akkor jön létre, ha a nyilatkozat valótlanságokat, lejáratásra alkalmas megalapozatlan információkat tartalmaz, vagy például, ha az illető pályázati anyagok adatainak közzétételével előnytelen helyzetbe hozza a testületet.