Nem vonzza a magyarokat Franciaország

A távirati iroda azzal kapcsolatban kérdezte a főosztályvezetőt, hogy Nicolas Sarkozy elnök bejelentése szerint július elseje óta elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Franciaországban az unióhoz 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai. "Ez a hír a magyar munkavállalókat nem fogja nagyon lázba hozni, mert eddig is mélyen kihasználatlan volt az a kontingens, ami rendelkezésünkre állt" - mondta Kovács Géza.

Semmit nem fog változni a kép azt követően, hogy Franciaország megnyitja munkaerőpiacát. Eddig is mehettek volna ugyanis magyarok - akár idénymunkára is - meghatározott számban Franciaországba dolgozni. Az évi háromszázas vendégmunkáskeretet azonban eddig nem sikerült megtölteni, 40-50 munkavállalónál többen nem éltek a lehetőséggel évente - mutatott rá a szakember.

Továbbra is Nagy-Britannia és Írország, Németország és Ausztria a legnépszerűbb úti cél a külföldön munkát vállaló magyarok körében. Franciaország jóval mögöttük van, még a mediterrán országokba is több magyar megy dolgozni, mint a franciákhoz - tette hozzá. Ennek leginkább az az oka, hogy nem nagyon beszélnek franciául a magyarok. A fiatalok általában angolul beszélnek, ezért mennek az angolszász országokba, a Dunántúlon élők pedig általában németül tudnak, ők Ausztriában és Németországban keresnek munkát - emelte ki.

Pedig a francia építőipar és a vendéglátóipar szívesen látja a külföldi munkaerőt, és ezt több új tagállam álláskeresői ki is használják. Az elmúlt években nagy számban érkeztek például lengyelek Franciaországba - tette hozzá.

Pontos adatok az uniós csatlakozás óta nincsenek az EU-ban dolgozó magyarokról, de becslések szerint legfeljebb néhány száz magyar munkavállaló lehet Franciaországban, míg Magyarországon körülbelül háromszáz francia állampolgár dolgozik. A Franciaországban munkát vállaló magyarok száma messze elmarad a brit vagy az ír adatoktól: Nagy-Britanniában körülbelül húszezer, Írországban tízezer magyar dolgozhat a becslések szerint - hangsúlyozta a főosztályvezető.