Népszavazás lehet a nyugdíjkorhatár visszaállítása miatt Horvátországban
A horvát szakszervezetek népszavazás kiírását követelik, és aláírásgyűjtést kezdenek, hogy a kormány állítsa vissza a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre - írja az MTI.
"67 túl sok" elnevezésű szakszervezeti kezdeményezésben részt vevő érdekképviseletek áprilisban kezdik gyűjteni az aláírásokat a népszavazás kiírásához. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kormány módosítsa a nyugdíjbiztosítási törvény, hogy az öregség nyugdíjba legalább 15 év munkaviszony után 65 évesen, előrehozott öregségi nyugdíjba legalább 35 év munkaviszony után 60 évesen lehessen vonulni. Kérik a férfiak és nők nyugdíjkorhatár-kiegyenlítésének elhalasztását is.
A szakszervezetek szerint Horvátországban 65 év felett még öt évig élnek egészségesen az emberek, az európai uniós átlag ezzel szemben 10 év. "Mi egy beteg, túlhajszolt, szegény nemzet vagyunk, ahol az embereket a kimerülésig dolgoztatnák, majd utána még engedélyeznék számukra a négyórás munkaidőt" - mondták az érdekképviseletek. Szerintük a nyugdíjkorhatár megemelése nem feltétlenül szükséges, és inkább a politikai elitizmus következménye. Az országban kialakult helyzetért, a rendkívüli elvándorlásért és a demográfiai válságért elitista csoportok a felelősek. Azon az állásponton vannak, hogy a döntés jogát vissza kell adni az állampolgároknak.
A horvát parlament a tavaly év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiak és nők számára egyaránt. Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év.
Marko Pavic munka- és nyugdíjügyi miniszter akkor ezt azzal magyarázta, hogy csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd. Kiemelte: a mostani nyugdíjasok mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Horvátországban az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).
MTI
A szakszervezetek szerint Horvátországban 65 év felett még öt évig élnek egészségesen az emberek, az európai uniós átlag ezzel szemben 10 év. "Mi egy beteg, túlhajszolt, szegény nemzet vagyunk, ahol az embereket a kimerülésig dolgoztatnák, majd utána még engedélyeznék számukra a négyórás munkaidőt" - mondták az érdekképviseletek. Szerintük a nyugdíjkorhatár megemelése nem feltétlenül szükséges, és inkább a politikai elitizmus következménye. Az országban kialakult helyzetért, a rendkívüli elvándorlásért és a demográfiai válságért elitista csoportok a felelősek. Azon az állásponton vannak, hogy a döntés jogát vissza kell adni az állampolgároknak.
A horvát parlament a tavaly év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiak és nők számára egyaránt. Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év.
Marko Pavic munka- és nyugdíjügyi miniszter akkor ezt azzal magyarázta, hogy csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd. Kiemelte: a mostani nyugdíjasok mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Horvátországban az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).
MTI
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?