Nyolcéves csúcson a bérszakadék: 130-szoros a különbség a vezérigazgatók és a dolgozók fizetése között

A legfrissebb kutatások szerint nyolcéves csúcsra jutott a bérkülönbség a FTSE 100 indexben szereplő vállalatok vezérigazgatói és az átlagos brit munkavállalók között. A High Pay Centre agytröszt ma közzétett adatai rávilágítanak, hogy a legnagyobb brit vállalatok vezetőinek javadalmazása 8,6%-kal emelkedett a 2025-26-os időszakban. A medián fizetésük a korábbi 4,66 millió fontról (1,98 milliárd Ft) 5,06 millió fontra (2,15 milliárd Ft) nőtt, ami az eddigi legmagasabb mért szint.

Ez már a negyedik egymást követő év, amikor a vezérigazgatói fizetések emelkedtek. A kutatás rámutat, hogy egy átlagos FTSE 100 vezérigazgató jelenleg 130-szor többet keres, mint egy tipikus, teljes munkaidőben foglalkoztatott brit dolgozó, szemben az előző évi 124:1-es aránnyal. Az elemzett vállalatok 70%-ánál, összesen 66 cégnél emelték meg a felsővezetői fizetési csomagokat az elmúlt évhez képest.

Drasztikusan emelkedő bónuszok és ösztönzők

A javadalmazási csomagok növekedését elsősorban a különféle ösztönzők hajtották fel, amelyek jelentősen túlszárnyalták az alapbérek növekedését:

• A hosszú távú ösztönző tervek (LTIP) átlagos kifizetése 20%-kal nőtt, a tavalyi 2,26 millió fontról (962 millió Ft) 2,71 millió fontra (1,15 milliárd Ft).
• A rövid távú ösztönző díjak átlagos értéke 14%-kal emelkedett, 1,61 millió fontról (685 millió Ft) 1,84 millió fontra (783 millió Ft).

Andrew Speke, a High Pay Centre megbízott igazgatója szerint ezek az adatok ébresztőt kellene, hogy jelentsenek mindazok számára, akik eddig szemet hunytak a felsővezetői fizetések elszabadulása felett. Kiemelte, hogy a vezetők bérének növekedése immár jelentősen lehagyja a munkavállalói bérek emelkedését.

A bérszakadék ilyen mértékű növekedése aláássa a jelenlegi gazdasági modellbe vetett bizalmat, és hozzájárul a populizmus erősödéséhez, ha nem kezeljük az egyenlőtlenségeket és a vállalati túlkapásokat.

Érdekesség, hogy a kutatást közzétevő High Pay Centre – amely 2011 óta küzd a vagyoni egyenlőtlenségek ellen – nemrég bejelentette megszűnését a finanszírozási források elapadása miatt. Az agytröszt zárójelentésében több reformot is sürgetett, például a munkavállalók bevonását a vállalati igazgatótanácsokba, nagyobb átláthatóságot a bérpolitikában, valamint egy speciális különadó bevezetését azon cégek számára, ahol a vezetői jövedelmek túlzott mértékben meghaladják a dolgozói átlagot.

Forrás: Personnel Today

kép: magnific

Az AI dolgozik, a cégek gazdagodnak – de miből élnek majd az emberek?

- olvassa el korábbi cikkünket!