Az AI dolgozik, a cégek gazdagodnak – de miből élnek majd az emberek?

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette az alapjövedelmet szorgalmazó kezdeményezést

Az Európai Bizottság kedden nyilvántartásba vette azt az európai polgári kezdeményezést, amely a feltétel nélküli alapjövedelem uniós bevezetését szorgalmazza. A szervezők szerint a mesterséges intelligencia és a robotika gyors fejlődése miatt sürgős európai fellépésre van szükség annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítható legyen a tisztességes megélhetés.

A Bizottság hangsúlyozta: a nyilvántartásba vétel nem jelenti azt, hogy támogatja a kezdeményezést, csupán azt, hogy az megfelel a jogszabályokban előírt formai feltételeknek. A szervezőknek most hat hónapjuk van megkezdeni az aláírásgyűjtést, majd egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteniük hét különböző tagállamból. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak hivatalosan is állást kell foglalnia a javaslatról.

A hír első látásra egy újabb uniós kezdeményezésnek tűnhet. Valójában azonban egy olyan kérdésre keres választ, amely ma már a világ vezető gazdasági szervezeteit is foglalkoztatja:

mi történik egy olyan gazdaságban, ahol a termelékenység nő, de a foglalkoztatás már nem követi ezt a növekedést?

A munkahelyek nem feltétlenül tűnnek el, de a munka világa átalakul

A mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd sokáig arról szólt, hány munkahely szűnhet meg. A legfrissebb nemzetközi előrejelzések azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak.

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) Future of Jobs Report 2025 című jelentése szerint 2030-ig a jelenlegi munkahelyek mintegy 22 százaléka átalakul. A munkáltatók várakozásai alapján 170 millió új munkahely jöhet létre, miközben 92 millió megszűnhet, vagyis összességében 78 millióval több állás lehet a világban. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció elsősorban a tudásalapú, fehérgalléros munkaköröket alakítja át, vagy váltja ki részben.

Feledy Botond szerint már nem a munkahelyek száma a legfontosabb kérdés

Erre a szemléletváltásra hívta fel a figyelmet legutóbbi elemzésében Feledy Botond külpolitikai szakértő is.

Szerinte nem maguk a fenyegetések változtak meg az elmúlt hónapokban, hanem az, ahogyan megértjük őket. Az AI-ról szóló első hullám még arról szólt, hogy hány munkahely szűnhet meg. Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy mi történik akkor, ha a gazdasági növekedés fokozatosan leválik a foglalkoztatásról.

Ha ugyanis a vállalatok képesek egyre nagyobb profitot termelni úgy, hogy közben egyre kevesebb ember munkájára van szükségük, akkor hosszú távon nemcsak a munkaerőpiac, hanem a bérekre épülő fogyasztás, a nyugdíjrendszerek és a jóléti állam finanszírozása is átalakulhat.

Az IMF szerint az AI a világ munkahelyeinek 40 százalékát érintheti

Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.

Az IMF 2024-es elemzése szerint a mesterséges intelligencia a világ munkahelyeinek mintegy 40 százalékát, a fejlett gazdaságokban pedig közel 60 százalékát érintheti valamilyen formában. Az intézmény hangsúlyozza: ez nem jelenti azt, hogy ezek az állások megszűnnek, sok esetben inkább átalakulnak. Ugyanakkor az AI jelentősen növelheti a termelékenységet és a vállalatok nyereségét.

Az IMF egy 2026-os szakpolitikai elemzésében már arra figyelmeztet, hogy hosszabb távonmeggyengülhet a kapcsolat a foglalkoztatás és a jóléti rendszerek között, mivel ezek finanszírozása ma döntően a munkából származó jövedelmekre és járulékokra épül. Ha a munkajövedelmek szerepe csökken, a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszerek finanszírozását is újra kell gondolni.

Mi történik, ha minden vállalat egyszerre automatizál?

A közgazdasági szakirodalomban egyre gyakrabban jelenik meg egy másik probléma is. Egy 2026-ban publikált kutatás szerint minden egyes vállalat számára racionális döntés lehet az AI alkalmazása, hiszen így csökkenthetők a költségek és növelhető a profit.

Ha azonban ezt egyszerre minden vállalat megteszi, akkor csökkenhetnek a munkabérekből származó jövedelmek, ami visszafoghatja a fogyasztást.

A kutatók ezt "automatizációs fegyverkezési versenynek" nevezik: ami egyetlen cég számára előnyt jelent, az a teljes gazdaság számára már keresleti problémát okozhat.

Az AI növelheti a vagyoni különbségeket

Nemcsak a foglalkoztatás, hanem a vagyon eloszlása is átalakulhat.

Az IMF egyik 2025-ös munkatanulmánya szerint a mesterséges intelligencia várhatóan növeli a tőkejövedelmeket, miközben a gazdasági növekedésből származó előnyök kisebb része jelenhet meg munkabérként. Emiatt még akkor is nőhet a vagyoni egyenlőtlenség, ha a bérek közötti különbségek nem változnak jelentősen.

Másként fogalmazva: a vállalatok és részvényeseik jelentős nyereséget érhetnek el, miközben a társadalom egy része kevésbé részesül a technológiai fejlődés előnyeiből.

A következő nagy kérdés már politikai lesz

A világ egyik legelismertebb kül- és biztonságpolitikai kutatóintézetének 2026-os elemzése szerint ma még nem lehet biztosan megmondani, milyen mértékben alakítja át az AI a munka világát. Teddy Tawil kutató három meghatározó forgatókönyvet különít el.

1. Az első szerint a mesterséges intelligencia néhány éven belül jelentős részben kiválthatja a fehérgalléros munkát.
2. A második úgy véli, hogy az átalakulás évtizedek alatt, fokozatosan zajlik majd.
3. A harmadik szerint pedig az AI végül több új munkát teremt, mint amennyit megszüntet.

A tanulmány fő következtetése, hogy a döntéshozóknak már most érdemes olyan intézkedéseket előkészíteniük – például átképzési programokat, bérbiztosítási megoldásokat és jobb munkaerőpiaci adatgyűjtést –, amelyek mindhárom forgatókönyv esetén hasznosak lehetnek.

Az AI a politikai elvárásokat is átalakíthatja

Nemcsak a gazdaság, hanem az emberek gondolkodása is változik a mesterséges intelligencia térnyerésével. A 2026-ban megjelent kutatásban kínai fehérgalléros munkavállalókat vizsgáltak. A kutatók azt elemezték, hogyan változnak a dolgozók gazdaságpolitikai preferenciái, ha úgy érzik, hogy munkájukat a generatív mesterséges intelligencia veszélyeztetheti.

Az eredmények szerint azok, akik nagyobb munkaerőpiaci kockázatot érzékeltek, kevésbé támogatták az AI-ipar állami támogatását, ugyanakkor nagyobb arányban álltak ki az államilag finanszírozott átképzési programok, a munkanélküli ellátások megerősítése és a feltétel nélküli alapjövedelem mellett.

A kutatás nem azt bizonyítja, hogy ezek a megoldások szükségszerűen működnek, hanem azt, hogy már az AI miatti bizonytalanság érzete is képes megváltoztatni a munkavállalók gazdaságpolitikai elvárásait. Ez jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése nem csupán technológiai vagy munkaerőpiaci kérdés, hanem egyre inkább társadalompolitikai kihívássá is válik.

A HR előtt is új korszak állhat

A HR-szakma számára az AI-ról szóló diskurzus ma még elsősorban a toborzásról, az automatizációról és az átképzésről szól. A nemzetközi kutatások azonban arra utalnak, hogy ennél jóval mélyebb változás következhet.

Ha a gazdasági növekedés valóban egyre kevésbé függ majd a foglalkoztatástól, akkor a HR szerepe is átalakulhat. Nemcsak az lesz a feladata, hogy segítse a munkavállalók alkalmazkodását az új technológiákhoz, hanem az is, hogy hozzájáruljon a biztonságérzet, a folyamatos tanulás és a szervezeti stabilitás fenntartásához egy gyorsan változó munkaerőpiacon.

A mesterséges intelligencia körüli kérdés tehát ma már nem egyszerűen az, hogy elveszi-e a munkánkat. Hanem az, hogy képesek leszünk-e olyan gazdasági és társadalmi modellt kialakítani, amelyben a technológiai fejlődés haszna nemcsak a vállalatoknál és a tőkénél csapódik le, hanem a társadalom egésze számára is megélhetést és biztonságot jelent.

kép: magnific

Nem váltja ki a munkát, de biztonságot ad: alapjövedelmet vezetett be egy ország

- olvassa el korábbi cikkünket!