Nyugdíj: mit tegyünk, ha kevés a havi 84 ezer?

Az öngondoskodás megkezdésének időpontja súlyosan befolyásolja nyugdíjas éveink anyagi biztonságát. A nyugodt idősévekre történő felkészülés jelentőségét újult erővel támasztják alá a nemzetközi gazdasági folyamatok is; a pénzügyi válság hatására rövidebb-hosszabb távon, de a legtöbb európai ország eljutott saját költségvetési megszorításain belül szociális ellátásainak mérsékléséhez, melynek értelemszerűen valamilyen formában részét képzi a nyugdíjellátások korrekciója és/vagy a nyugdíjkorhatár növelése.

Ma már hazánkban is számos kiegészítő, önkéntes alapon fizetendő megtakarítási forma áll rendelkezésére azoknak, akik előre szeretnének gondolni a nyugdíjas éveikre. A végső döntést mindig az egyénileg fontosnak ítélt szempontok alapján érdemes meghozni. Ilyen szempont lehet az igényelt szolgáltatás jellege, a befizetendő összeg mértéke, az elérhető hozam nagysága, a pénzhez való hozzáférés lehetősége, vagy éppen az igénybe vehető adókedvezmények mértéke - olvasható a CIG Pannónia Életbiztosító összeállításában

Önkéntes nyugdíjpénztár, befektetéshez kötött életbiztosítás, NYESZ, TBSZ

Egy nemzetközi felmérés szerint szinte minden időskori anyagi biztonsághoz kapcsolódó kérdést kétszer olyan súlyosnak érzékelnek az emberek 50 év felett, mint 30 év alatt.
Az önkéntes megtakarítási lehetőségek esetében mérlegelendő szempont a befizetésekhez kapcsolódó azonnali adójóváírás lehetősége, mely jelenleg az önkéntes pénztári befektetésekhez és a NYESZ számlához kapcsolódik. Az életbiztosításoknál e kedvezmény 2009. évre még érvényesíthető volt, a jelenlegi szabályozás szerint már nem, ugyanakkor adójogi szempontból kockázati életbiztosítás esetén a munkáltató által a munkavállaló javára teljesített befizetések adó- és járulékmentesek – függetlenül a befizetett összeg nagyságától. A TBSZ megtakarításokhoz ilyen jellegű kedvezmény nem kapcsolódik.

Fontos döntési szempont a megtakarításokhoz való hozzáférés lehetősége és annak költsége. Az önkéntes pénztári befizetések esetében mind a megtakarításokhoz, mind a hozamokhoz csak 10 év elteltével lehet hozzáférni a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Ezt követően a még aktív években a hozam adómentesen felvehető, a megtakarításból igényelt kifizetés egyéb jövedelemnek minősül, - így a felhalmozási időtávtól, illetve a befizetéstől a kivétig eltelt időtől függő mértékű - szja előleget és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána. A felhalmozott megtakarítás és a hozam adófizetési kötelezettség nélkül csak az utolsó befizetést követő 20 év elteltével, vagy a nyugdíjba vonulást követően válik hozzáférhetővé.

Az életbiztosítások esetében a befektetés a nyugdíjazás időpontjától (illetve a nyugdíjkorhatár elérésétől) függetlenül hozzáférhető – az eseti befizetések esetén bármikor teljes mértékben, vagy igény szerint részletekben, rendszeres befizetések esetén 2 év után részlegesen, konstrukciótól függően akár 10 év után pedig akár teljes mértékben is - írja a CIG. A munkáltató által munkavállaló javára megkötött adómentes biztosításból a magánszemély által felvett összeg kamatadó mentes, ugyanakkor egyéb jövedelemnek minősül, szja és egészségügyi hozzájárulás vonzata a kifizetéskor levonásra kerül. A TBSZ esetén az adott évben elhelyezett megtakarítás ugyan bármikor hozzáférhető, de a hosszú távú tervezés ösztönzésére a felhalmozási évet követő három év után jár a hozamra a kedvezményes, 10 százalékos adó, mely 5 éves időtartamot követően válik adómentessé. Amennyiben a megtakarító évről-évre szeretné elhelyezni megtakarításait, évenként új számlát kell nyitnia.

A NYESZ-en elhelyezett megtakarítások nyugdíjkorhatár előtti lehívására 3 év türelmi időt követően van lehetőség, de ekkor a kifizetés egyéb jövedelemnek minősül és szja és egészségügyi hozzájárulás vonzatát a megtakarítónak fizetnie kell, míg a korhatár elérésével a tőkét és a hozamot is adómentesen élvezheti - olvasható a CIG összeállításában.