Nyugdíjjogosultság: sokan nem érték el

A lap szerint ez a következtetés vonható le Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente kutatásaiból, amelynek során a nyugdíjbiztosító 1997-2006 közötti adatbázisában szereplők biztosítási jogviszonyának alakulását elemezték.

A minden eddiginél elgondolkodtatóbb eredményeket a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelenő tanulmányban teszi közzé a három kutató. Az ONYF központi elektronikus nyilvántartási rendszerének (KELEN) tíz évet felölelő adatait elemezve összesen hatmillió olyan embert találtak, aki 1997-2006 között legalább egy napot fizetett járulékot, és ezért szerepel az adatbázisban - olvasható a Népszabadságban.

A tanulmány szerzői "beltagnak" azokat minősítették, akik a regisztrációban mindvégig szerepeltek, ez majdnem 3,7 millió embert jelent. Megnézve a demográfusok számításait, arra a következtetésre jutottak, hogy csaknem 300 ezren voltak azok, akik "hiányoztak" a regisztrációból. Ez azt jelenti, hogy az 1935 és 1979 között születettek több mint hat százaléka ez idő alatt egyetlen napig sem fizetett járulékot, őket jelölték "kültagként" a szerzők.

Összesen tehát négymilliónyi változatlan összetételű, azonos sokaság tíz évig tartó életútját, foglalkoztatottságát - ez az aktív pálya nagyjából negyede - vizsgálták a KELEN, illetve a demográfia adatai alapján. A kutatók különböző neveket adtak a vizsgált személyeknek. Alfák azok, akik az év minden napján járulékot fizettek, a gammák a kültagok. A bétáknál - akik hosszabb vagy rövidebb ideig dolgoztak - négy sávra osztották a "semmi és minden közötti időt", így finomítva tovább az elemzést.

A vizsgálat azt mutatta, hogy éves átlagban több mint kétmilliónyian voltak az alfák, 200 ezernyien "költségvetési járulék-fizetők", több mint nyolcszázezer kültagot számláltak ( gammák), a béta sávok között szóródott a "maradék" nyolcszázezer ember.

Tízéves átlagban azonban már teljesen más a kép: alig 900 ezernyien vannak azok, akik ez időszak minden napján munkaviszonyban voltak, és 1,2 milliónyian tartoztak a szintén rendszeres járulékfizetők közé. A vizsgált lakosságnak tehát fele nem rendszeres járulékfizető, illetve teljesen kimarad a biztosítottak körből.

A nyugdíjjogosultság és az -ellátás mértéke nemcsak a szolgálati időtől, hanem az elért keresettől is függ. A KELEN a járulékalapot tartja nyilván, és a tanulmány szerzői ezt tekintették "keresetnek". Ennek alapján a "törzsgárda" átlagkeresete mintegy 15 százalékkal maradt el a KSH által számítottól. Nyugdíj azonban csak az adózott bérből lesz. A kevésbé foglalkoztatottak kevesebbet is kerestek, ami éves szinten érthető, de náluk az egy napra jutó bér is jóval alacsonyabb volt, mint a stabil helyzetű munkavállalóké. Ebből következően - állapítják meg a szerzők - igencsak elnagyoltak és tévesek azok a nyugdíj-előrejelzések, amelyek a KSH vagy az APEH adataiból kiindulva a "potyautasok" számának jelentős növekedését prognosztizálják, azokét, akik nagyon csekély járulék fejében tennének szert az időskori járadékra - áll a Népszabadságban.

A négymillió emberből az aktív életpálya negyedét adó szakaszban 1,3 milliónyian - időarányosan - nem szerezték meg a nyugdíjjogosultságot. A járulékfizetők ez idő alatt az átlagkeresetnél úgy tíz százalékkal magasabb jövedelem alapján fizettek járulékot, míg közel kétmilliónyian (béta 1-ek) az átlag háromnegyede után, és ők azok, akik idős korukban olyan ellátásra zámíthatnak, ami a nyomorszint feletti megélhetést teszi lehetővé.

Hétszázezerre tehető viszont azok száma, akik megszerzik ugyan a jogosultságot, de a minimális nyugdíjnál (ez ma 28 500 forint) magasabbra aligha számíthatnak.

Népszabadság